A pénzügyi szektor fölött is gyülekeznek a sötét felhők + videó

Ha a politikai elit újabb és újabb szankciókkal szabdalja szét a világgazdaságot, a szekrényből egyre több csontváz fog kihullani.

Magyar Nemzet
2023. 03. 20. 19:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az energiaszektor után a pénzügyi szektor fölött is gyülekeznek a sötét felhők. A nehézségekről és a kilátásokról Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője nyilatkozott a közösségi oldalán. 

Egy hét alatt két amerikai pénzintézet dőlt be és 2008 óta először egy globális nagybanknak, a svájci székhelyű Credit Suisse-nek is veszélyhelyzeti mentőövre volt szüksége. Bár az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden személyesen is próbálta nyugtatni a kedélyeket, a Moody’s az egész amerikai bankrendszer kilátásait lerontotta. A hitelminősítő az európai bankok helyzetét kevésbé látja kockázatosnak, de sokaknak így is eszébe jut a 2008-as év, amikor az amerikai hitelválság az egész világon végigsöpört.

– A veszélyek most más természetűek, mint tizenöt éve voltak. A fő problémát ezúttal elsősorban nem a pénzügyi rendszer működéséből fakadó belső folyamatok, hanem külső tényezők okozzák. A járvány utáni helyreállítás és a szankciók felfelé hajtották az inflációt, amire a jegybankok agresszív kamatemeléssel reagáltak – magyarázta a szakértő.

Az új helyzet két kedvezőtlen folyamatot is beindított. Egyrészt, a vállalatok finanszírozása drágává vált, ami – a háború és a szankciók okozta egyéb gazdasági nehézségekkel együtt – egyre több betétest arra kényszerít, hogy kivegye a pénzét a bankokból. Másrészt, a növekvő kamatok hatására leesett azoknak a befektetéseknek az értéke, amelyekben az érintett bankok a pénzük jelentős részét tartották. A betétesektől érkező növekvő készpénzigény tehát a befektetések korai értékesítésére kényszerítette a bankokat, amit csak alacsony áron tudtak megtenni, így hirtelen nagy veszteségük keletkezett.

– Egyelőre úgy tűnik, hogy korai bankválságot hirdetni, ez azonban elsősorban az állami beavatkozásoknak köszönhető. Az amerikai kormány garanciát vállalt a betétek kifizetésére, így sikerült elkerülni, hogy pánik alakuljon ki, tömegek azonnal követeljék a pénzüket és dominószerűen további bankok dőljenek be. A svájci központi bank pedig egy 54 milliárd dolláros hitellel segítette ki a Credit Suisse-t, hogy az képes legyen teljesíteni a követeléseket – ismertette Hortay Olivér.

Az üzletágvezető szerint az eddigi eseményeknek két tanulsága van. Az egyik, hogy a szankciók okozta károk egyre több, nem várt helyen ütik fel a fejüket, amik ráadásul egyre nehezebben kezelhetők. A kormányok hiába foltozzák be az új lyukakat a dézsán, ha egyre több ponton szivárog belőle a víz.

A másik tanulság, hogy – a 2008-as tapasztalatok alapján – az állami mentőcsomagok árát végső soron ugyanúgy az adófizetőknek kell megfizetniük, ahogyan az áremelkedést is. A szankciókért tehát már legalább kétszer fizetünk.

– A tűzoltás fontos és hasznos, de itt lenne az ideje a probléma gyökerét kezelni. Ha a politikai elit újabb és újabb szankciókkal szabdalja szét a világgazdaságot, a szekrényből egyre több csontváz fog kihullani – tette hozzá Hortay Olivér. 

 

 

Borítókép: A svájci óriásbank, a Credit Suisse épülete (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.