Ha lesz globális bankválság, az Európának fog fájni

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg sikerül elkerülni, hogy az utóbbi hetek bankcsődjei globális bankválsággá fajuljanak.

Zürich, 2023. március 15. A 2022. február 22-én készült és 2023. március 15-én közreadott kép a svájci Credit Suisse bank zürichi irodaépületének bejáratáról. 2023. március 15-én a bank részvényárfolyama nagy mértékben esett. MTI/EPA/Keystone/Ennio Leanza Fotó: Ennio Leanza

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken bemutatott tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint keményen odacsapnak a reálgazdasági kibocsátásnak - elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt –, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP). 

A ház szerint az utóbbi napok amerikai bankcsődjeit komoly fejleménynek kell tekinteni. Az Oxford Economics közölte: számításai alapján a Silicon Valley Bank (SVB) és két kisebb pénzintézet csődje több mint 300 milliárd dollárnyi banki eszközállományt érint, és ez – a 2008-as globális pénzügyi válság hatásaitól eltekintve – az utóbbi negyven év legnagyobb összege. 

Ráadásul a stresszhelyzet jelei még mindig láthatók, különösen a kisebb amerikai bankok körében, de még olyan nagybankok esetében is, mint a Crédit Suisse, amely a minap kénytelen volt likviditási támogatást kérni a svájci jegybanktól. 

Az Oxford Economics hangsúlyozza, hogy a globális bankszektorban kialakult feszültségeknek komoly átárazó hatásai voltak a piacokon, és a rövid távú kamatvárakozások is markánsan módosultak: a ház számítási módszertana alapján a részvényárfolyamok globális átlagban 5 százalékkal estek az elmúlt héten, az amerikai adósságpiaci hozamok 100 bázisponttal, az euróövezeti és a brit hozamok 60 bázisponttal csökkentek a kétévi irányadó lejáratra. 

Egy héttel ezelőtt a piaci szereplők azt valószínűsítették, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 5,50 százalék környékére emeli kamatát 2023 végéig, mára a piaci szereplők jóval alacsonyabb, 4,00 százalékos Fed-alapkamattal számolnak az év végére – áll az Oxford Economics pénteki helyzetértékelésében. 

A ház felteszi azt a kérdést, hogy indokolt-e az ilyen drasztikus átárazódás. Válaszként a cég londoni elemzői kiemelik: alapeseti előrejelzésük az, hogy a bankválságot ezúttal sikerül elkerülni, de még akkor sem meglepő az árazások átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre. Így tehát ha a modális növekedési előrejelzések nem is változnak, nőtt egy nagy negatív hatás valószínűsége – áll az Oxford Economics pénteki elemzésében. 

A ház saját fejlesztésű világgazdasági előrejelzési modellje alapján elkészített egy negatív forgatókönyvet is, amelyben az szerepel, hogy ha a globális tőzsdei árfolyamok a kockázati átárazódások nyomán 25 százalékkal zuhannának, és ezt meredek ingatlanpiaci árzuhanás, a hitelpiaci kondíciók szigorodása és a dollár rövid távú erősödése kíséri, az már elég lenne ahhoz, hogy a világgazdasági növekedés az idén és jövőre leálljon. 

E forgatókönyv alapján azok a gazdaságok járnának a legrosszabbul, amelyekben a leginkább túlértékeltek az egyes befektetési eszközök, és amelyek viszonylag nagyobb mértékben függnek a banki finanszírozástól. 

Az Oxford Economics modellje szerint e kategóriába elsősorban az európai gazdaságok tartoznak. A tanulmány szerint a brit és az euróövezeti gazdaságban a negatív forgatókönyv esetén 2025-ben 4 százalékkal, Amerikában és a világgazdaság egészében 3 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai össztermék az alapeseti előrejelzésükben arra az évre valószínűsített értéknél.

Borítókép: A 2022. február 22-én készült és 2023. március 15-én közreadott kép a svájci Credit Suisse bank zürichi irodaépületének bejáratáról. (Forrás: MTI/EPA/Keystone/Ennio Leanza)