De térjünk vissza a vén kontinensre. Az amerikai bankok helyzetével szemben, közvetlenebb hatása lehetne a  Credit Suisse-nek az európai folyamatokra, tekintve, hogy a svájci bank is szerves része a kontinens pénzügyi életének, sőt a globálisnak is. Kedvező fejlemény azonban, hogy vészhelyzeti mentőövet dobott a svájci jegybank a Credit Suisse-nek, vagyis egy hatalmas hitelcsomagot nyújtott a központi bank, és erre pozitívan reagáltak a piacok.  

Mi a helyzet Magyarországon? Mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a magyar bankrendszer a nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a legutóbbi hitelminősítői értékelések is megerősítik. Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom nagy hitelminősítőnél. Az idei évben már a Fitch, a Standard&Poor’s és a Moody’s is értékelte a magyar gazdaság helyzetét. Elemzéseikben megerősítették, hogy a magyar bankrendszer helyzetét a romló nemzetközi környezetben is kedvezőnek látják. 

Közben a magyar hitelintézetek egészséges hitelezési és mérlegadatokkal rendelkeznek, tőkemegfelelési mutatójuk másfélszerese a 2008-asnak, a likviditási tartalék bőven meghaladja az előírt szintet. Ráadásul a hazai bankpiac szereplői a közelmúlt újabb krízisei, így a pandémia hullámai, illetve az orosz–ukrán háború kitörése időszakában is folyamatosan, megbízhatóan szolgálták és szolgálják ki lakossági és vállalati ügyfeleik igényeit. Az úgynevezett likviditási tartalék (tehát a bankok azonnal megmozdítható, az igények kielégítésére alkalmas eszközállománya) bőségesen az előírt szint feletti nagyságrendű, és mértéke hosszabb ideje érdemben nem változott. 

Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását erősíti, hogy a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. Tavaly a választási év, a háború és a szankciók ellenére is csökkent a költségvetés hiány, az államadósság aránya a vártnál nagyobb ütemben, 76,8 százalékról 72,9 százalékra mérséklődött. Közben a kormány – a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva – idén 3,9 százalékra, jövőre 2,5 százalékra csökkenti a költségvetés hiányát, az államadósság arányát pedig 70 százalék alá viszi a tervek szerint. Azaz a javuló egyensúlyi mutatók mellett folytatódhat a négy százalék körüli gazdasági növekedés. Csak semmi pánik!  

 A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese  

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Boris Roessler)