Ökológiai fordulat a díszkertészetben

Fontos szerepük van a díszkertészeknek és tájépítészeknek a fenntartható környezet megteremtésében. Az ágazat most azon dolgozik, hogy az úgynevezett ökológiai fordulathoz szükséges fejlesztéseket kiszámíthatóan és tervezetten végre lehessen hajtani. A szükséges forrásokat az új közös agrárpolitika pályázatai biztosíthatják az ágazatnak.

20220605 Fehérvárcsurgó, legszebb stand, virágok, virágkiállítás. Jámbor-Nagy Rita nyertes. Fotós: Fehér Gábor FG Fejér MEgyei HÍrlap Fotó: Fehér Gábor

– Két hónapon belül az agrárminiszter asztalára kerülhet a dísznövényágazat stratégiai terve – nyilatkozta lapunknak Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. A szakember szerint a jelenleg érvényes stratégia alapos ráncfelvarrásra szorul, hiszen nyolc évvel korábban készült, az akkori helyzetet és lehetőségeket figyelembe véve. Azóta nagyot fordult a világ, az ágazati stratégiát pedig úgy kell átdolgozni, hogy a világ által elvárt ökológiai fordulatot megjelenítse. Ma már mindenki a saját bőrén érzi, hogy változásra van szükség, a fenntarthatóságra minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni, a klímaváltozás ugyanis már a mindennapjaink részévé vált. A változás már elkezdődött, az élet számos területén igyekeznek megvalósítani az úgynevezett ökológiai fordulatot. Ez a célja többek közt az új közös agrárpolitikának (KAP) is.

 – A mi stratégiánk is egyrészt az agrártámogatások megváltozott rendszerére, másrészt a települések beruházásainak zöldhátterét befolyásoló építésügyi szabályokra épül 

– hívta fel a figyelmet az elnök. 

A szakember jelezte: a dísznövényágazat nagymértékben tudja segíteni az ökológiai változást. Az úgynevezett nem ehető agrártermékek és szolgáltatások kategóriájába tartozó ágazat ökológiai szolgáltatást nyújt, amelynek jelentősége ma már nem vitatható. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy a termék-előállítás folyamata is még inkább fenntartható és versenyképes legyen.

– Az új technológiák dominálnak – más agrárágazati termékelőállítás-fejlesztéshez hasonlóan – a dísznövényágazatban is. Az automatizálás, a robotizáció, a munkaerőt kiváltó ­technológiák széles körű elterjesztésére kell fókuszálnunk – mutatott rá Orlóci László. 

A szakember szerint emellett a biológiai alapok fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell helyezni. A Kárpát-medencei genetikai anyagok hasznosítása a termékek előállítása során azért is előnyös lenne, mivel a hazai fajták jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez. 

Harmadrészt nem szabad megfeledkezni azokról a technológiákról, amelyek az ágazat által előállított zöldértékek, zöldvagyon fenntartását szolgálják. Ezekben a megoldásokban korszakváltó újdonságok vannak, egyrészt az ökológiai szemlélet beépülése, másrészt modern technológiák és az Európai Unió által is szorgalmazott vegyszerterhelés, káros anyagok mellőzése terén. – Az ezekhez szükséges tudásanyag és a technológia is adott. Hiány­zik ugyanakkor az a tőke, amivel a szükséges fejlesztéseket meg tudjuk valósítani – jelezte az elnök.

Itt lépnek képbe az új KAP-stratégia pályázatai. Az előttünk álló években mintegy 5300 milliárd forint szolgálja az agrárium, az élelmiszeripar és a vidéki Magyarország fejlődését. Ebből az összegből pedig a dísznövényágazat is részesülni szeretne. 

– A stratégiának ­köszönhetően a fejlesztéseket jól kiszámíthatóan és tervezetten végre kell hajtani. Az idő pénz, a tervezet elkészítésével nem várhatunk, hiszen az Agrárminisztériumban már készülnek az új ciklus pályázati tervezetei – jegyezte meg Orlóci László. A szakmaközi szervezet az elmúlt években elvégzett egy alapos közgazdasági elemzést az ágazat gazdasági helyzetéről, így pontos képet tudnak rajzolni a minisztériumnak, hogy miért is lenne fontos a pályázatok kritériumainál külön kitérni a zöldiparra, a nem ehető, nem iható agrártermékeket előállító ágazatra.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/ Fehér Gábor)