Brüsszel megint a rossz oldalra állt + videó

Az ukrán gabona körüli vita az európai élelmiszerpiac fölötti hatalomátvételről szól.

– Az energiaszektor fölötti hatalomátvétel után ezúttal az európai élelmiszerpiac került célkeresztbe. Mert valójában erről szól az ukrán gabonaimport körüli vita – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videóban. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: egy éve Brüsszel eltörölte az ukrán gabonaimportra vonatkozó vámszabályokat. A hivatalos indoklás szerint, a háború elvágta a korábbi kereskedelmi útvonalakat, ami a célországokban – például Afrikában – élelmezési válsággal fenyegetett. Az uniós korlátozóintézkedések feloldásától azt várták a döntéshozók, hogy a termékek új szállítási útvonalon, Európán keresztül jutnak majd el a fejlődő országokba.

– Csakhogy nem ez történt. Az ukrán gabona sokkal olcsóbb az európainál. Ennek egyrészt az az oka, hogy Ukrajnában kisszámú – részben amerikai hátterű – multinacionális vállalat, ipari mértékben állítja elő a termékeket – hangsúlyozta a szakértő. 

Szemléletes, hogy míg az EU-ban egy gazdaságra átlagosan 16 hektár termőföld jut, Ukrajnában ez a szám ezer hektár. Másrészt, az ukrán termelőkre nem vonatkoznak az EU szigorú előírásai, így azok olyan növényvédőszereket és génmanipulált technológiákat is alkalmazhatnak, amik az unióban tiltottak.

A szabad kereskedelem megteremtésével ezek az alacsony minőségű olcsó termékek könnyedén bejutottak az EU-ba és mivel Brüsszel a belépő gabona sorsát a piaci szereplőkre bízta, azok az import jelentős részét nem szállították tovább, hanem azonnal értékesítették. Az ukrán gabona elárasztotta a kelet-európai piacokat, ami egyfelől nehéz helyzetbe hozta a szigorú uniós előírások miatt jóval drágábban működő helyi termelőket, másfelől komoly egészségügyi aggályokat keltett. 

Szlovákiában például egy vizsgálat az ukrán gabonát nemcsak emberi, de állati fogyasztásra is alkalmatlannak minősítette. 

A kelet-európai országok hiába jelezték hónapokkal ezelőtt, hogy az intézkedés nem érte el a célját, mert a termény nem jut el a fejlődő országokba, de helyben súlyos problémákat okoz, Brüsszel nem volt hajlandó változtatni a szabályozáson.

– A történetet egészen eddig a pontig – kellő jószándékkal – egy egyszerű szabályozási hibának is tekinthettük volna, de ami azóta történt, mélyebb problémákra mutat rá. Miután a helyzet tarthatatlanná vált, az érintett országok importkorlátozást vezettek be. A tranzitot továbbra is engedélyezték, azaz a fejlődő országok ellátásának eredeti célját nem sértették meg, Brüsszel mégis kommunikációs és jogi hadjáratot indított ellenük. Az Európai Bizottság az importot korlátozó tagállamokat – köztük Lengyelországot is – ukránellenesnek minősítette és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba – ismertette a korábbi fejleményeket Hortay Olivér. 

Mindezeken felül, márciusban Brüsszel előterjesztett egy olyan új tervezetet is, ami drasztikusan enyhítené a génmanipulált technológiák uniós szabályozását, sőt eltörölné a címkézési előírásokat is. Ez azt jelentené, hogy többé nem kellene feltüntetni az élelmiszereken, hogy génmódosított eljárással készültek. 

Ha a tervezet elfogadnák, az Ukrajnában termelő – részben amerikai hátterű – multik az európaival megegyező minőségűként címkézhetnék termékeiket. A fogyasztók pedig még a választás lehetőségétől is elesnének.

Szerinte mostanra tehát világossá vált, hogy az ukrán gabona körüli vita nem a szolidaritásról, hanem az európai élelmiszerpiac fölötti hatalomátvételről szól és Brüsszel megint a rossz oldalra állt.

– Az importtilalom feloldása és a GMO-szabályok enyhítése ellehetetlenítené a helyi termelőket és súlyos egészségügyi kockázatokkal járna. Ezt pedig semmilyen lobbi kedvéért sem szabad megengedni – tette hozzá az üzletágvezető.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vas Népe/Unger Tamás)