Így tesz különbséget Brüsszel a tagállamok között + videó

Míg a magyar vagy lengyel kritikák többnyire elhatárolódást és médianyomást váltanak ki, addig ha Németországnak nem tetszik valami, Brüsszel azonnal igazodik.

Brüsszel, 2023. március 22. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bizottság hetenkénti ülésére érkezik Brüsszelben 2023. március 22-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

– A belső égésű motorok tiltása körüli vita alapján az Európai Unióban egyes tagállamok egyenlőbbek a többieknél. Míg a magyar vagy lengyel kritikák többnyire elhatárolódást és médianyomást váltanak ki, ha Németországnak nem tetszik valami, Brüsszel azonnal igazodik – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán a kedvezőtlen gyakorlatra Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Jelezte: a járműgyártás Európa húzóágazata, amiben egyelőre nemzetközi összevetésben is jó helyzetben vagyunk. Csaknem minden tizedik megtermelt euró és huszadik munkahely az iparághoz kapcsolódik, ami ráadásul tekintélyes kereskedelmi többletet termel. 

Nem csoda, hogy amikor Brüsszel bejelentette, hogy klímavédelmi megfontolásból, 2035-től betiltaná a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek értékesítését, a hír sokaknak sokkolóan hatott.

– A javaslat nemcsak azért volt rossz, mert súlyos csapást mért volna Európa gazdaságára, hanem mert kizárt volna egy sor klímabarát technológiát a lehetséges megoldásokból. Az elképzelés abba a brüsszeli logikába illeszkedik, ami kijelöl jó és rossz technológiákat, majd a rosszakat betiltja, a jókat pedig minden erejével támogatja – magyarázta az üzletágvezető. Szerinte a megközelítés azért téves, mert senki nem képes megmondani, hogy a következő tíz-tizenöt év fejlesztéseinek eredményeképpen mekkora lesz az egyes technológiák gazdasági, környezetvédelmi tevékenysége.

A problémára az elmúlt években több tagállam – köztük Magyarország is – rámutatott, de a brüsszeli vezetés lesöpörte ezeket, sőt, több ízben a klímavédelemre érzéketlennek minősítette a kritikus országokat. 

– Aztán jött Németország – ugyanazokkal az érvekkel és javaslatokkal – Brüsszel haptákba vágta magát, módosította tervét és el is fogadtatta azt az Energia Tanáccsal – hangsúlyozta. 

A vita tehát lezárult: az Európai Unió mégsem tiltja be a belső égésű motorokkal szerelt új gépjárművek forgalomba hozatalát 2035-től. 

Sajnos az eddig keletkezett károkat – az elmaradó fejlesztéseket és a kitelepült gyártókat – már nem lehet semmissé tenni, de ezzel együtt a döntés jó hír. Azt mutatja, hogy a józan ész képes lehet utat törni magának az európai vezetésben.

Hortay Olivér szerint az eset azonban több kérdést is felvet. 

– Azok után, hogy a belső égésű motorok körüli vitában Németország a technológiasemlegesség elvére hivatkozott, vajon mikor fogja ugyanezt elfogadni az atomenergiáról szóló vitában is? Ha Németország és Brüsszel ilyen könnyedén képes – a korábbi elképzeléseikkel teljesen ellentétes – fordulatot venni, miért nem lehet ezt megtenni a még nagyobb horderejű szankciós politikában? – tette fel a kérdéseket. 

A szakértő szerint a tanulság mindenesetre világos. 

– Brüsszelnek – Németország mellett – érdemes lenne más tagállamok véleményére is odafigyelni. A belső égésű motorok tiltására vonatkozó elképzelést már régen el kellett volna engedni, és akkor a kár jóval kisebb lenne. A szankciók és az atomenergia kérdésében sem érdemes Németországra várni, mert az észszerű javaslatok már az asztalon vannak – tette hozzá. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)