Néhány nappal ezelőtt – kiváló kezdeményezésként – Franciaország és Magyarország hathatós közreműködésével 11 európai uniós tagország arról állapodott meg, hogy támogatják a nukleáris technológiákat, köztük az innovatív technológiára épülő nukleáris új fejlesztéseket, a közös képzési programokat, a szorosabb tudományos együttműködést, valamint a már üzemelő atomerőművi egységek működését. Nem véletlen az összefogás. Egy új blokktípus kifejlesztéséhez – legyen szó nagyról vagy kis modulárisról – és kereskedelmi üzembe állításához nem elegendő pár év, ehhez legalább egy évtizedre van szükség, hiszen a nukleáris biztonságnak minden más szempontot meg kell előznie.
Ezért az is elementáris érdek, hogy az Európai Unió továbbra se alkalmazzon semmilyen szankciót az orosz atomiparral szemben, nyitva kell hagyni a szakmai alapú együttműködést és a kommunikációt. Nem véletlenül nem érintette a tizedik szankciós csomag a Roszatomot, amely ma a világ vezető atomenergetikai cége. A Roszatom a teljes nukleáris értékláncot lefedi, jelen pillanatban a legnagyobb atomerőmű-építő a világon: 11 országban 34 új blokk megépítésére van szerződése.
Sokatmondó az is, hogy 2006–2022 között összességében 19 új atomerőművi egységet adott át világszerte, közte a világ első úszó atomerőművét, amely két kis moduláris reaktorral (SMR) működik, miközben a nyugati országok egyelőre csak tervezik az első kis teljesítményű moduláris reaktorokat. A Roszatom jelen pillanatban is számos nyugati országot lát el dúsított uránnal, uránpasztillával vagy kész nukleáris üzemanyaggal, és a tervezett nyugati, kis teljesítményű moduláris reaktorok is rá lesznek utalva az orosz dúsított uránra. Jellemző tény, hogy az USA éves uránszükségletének közel felét (!) jelenleg is Oroszország és szövetségesei biztosítják.
Mindezek mellett az orosz vállalat élenjáró technológiákkal, megoldásokkal rendelkezik például a nukleáris üzemanyagciklus zárásával kapcsolatban, a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében és üzemeltetésében, a kiégett üzemanyagok újrahasznosítása, a balesetálló, toleráns üzemanyagok alkalmazása, valamint a már fent említett kis moduláris reaktorok üzemeltetése és fejlesztése, továbbá a nukleáris medicina terén is.
Mindez azért fontos, mert az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti az emberiség jövőjét, és az energiakrízis miatt a kibocsátások nemhogy nem csökkennek, ellenkezőleg, növekszenek. A drámai következmények elkerülése érdekében minél előbb és minél alacsonyabb átlaghőmérsékleten meg kell állítani a bolygó légkörének melegedését. Az atomerőműveket és a megújuló energiaforrásokat használó erőműveket jelentősen fejleszteni kell, miközben a fosszilis részarányt, döntően a szénerőművek termelését nagymértékben csökkenteni szükséges. Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedésével a jövőben globálisan és uniós szinten is az igények jelentősen növekedni fognak. Ott, ahol jelentős újraiparosítás zajlik, mint Magyarországon is, a jövőben nagy szükség lesz olcsón rendelkezésre álló és klímabarát módon előállított villamos energiára.
Mindezek hatására ma egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk: egyre több ország ismeri fel azt, hogy valós ellátásbiztonságot, árstabilitást, klímabarát és olcsó áramot kizárólag atomerőművek révén lehet biztosítani. Európában is egyre több ország épít, kíván építeni új blokkokat vagy éppen akarja meghosszabbítani a már üzemelő egységek üzemidejét. Tavaly nyáron az Európai Parlament is zöld és fenntartható áramtermelési módként ismerte el az atomenergiát. Tehát nemcsak az egyes országoknak, hanem egész Európának és a világnak is sorskérdés, hogy a jövőben milyen ütemben lehet fenntartható módon a lehető legtöbb, biztonságosan üzemelő atomerőművet működtetni.
Az új atomerőművek vagy a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítása nem kizárólag tagországi, hanem uniós szinten is javítja az ellátásbiztonságot. Végeredményben az atomellenes Németország vagy Ausztria is érdekelt a szomszédos országok atomerőmű-flottájának működésében, hiszen már most is nagyon gyakran olyan tagállamokból importálnak villamos energiát, ahol atomerőmű termeli az áramot. Ilyen esetekben atomerőművek által termelt áramot is felhasználnak az atomellenes országok.
Éppen ezért az Európai Uniónak – és a világ minden országának – még határozottabban ki kell állnia és széles körű jogi, pénzügyi és egyéb eszközökkel támogatnia és gyorsítania kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelő technológiák, az atomerőművek és a megújuló energiaforrások fejlesztését és a beruházásokat, valamint mielőbb be kell zárni a szennyező szénerőműveket. Ezen lépések nélkül a klímavédelmi harcot elbukja az emberiség. Márpedig a globális klímaváltozás következményei nem állnak meg az államhatárokon, ezért elemi érdek az, hogy világszerte a lehető legtöbb klímabarát atomerőmű épüljön. Ezt szolgálja az európai atomszövetség, és globálisan is hasonló összefogásra van szükség!
A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője
