Rövid idő alatt az európai polgárok tömegei váltak atomenergia pártivá. Hogy mi a fordulat oka és mi a tanulsága, arról Hortay Olivér, a Századvég klíma és energiapolitikai üzletágának vezetője beszélt a közösségi oldalán.
– Az atomenergia szerepe az Európai Unió ellátásában egészen a közelmúltig a közösség legmegosztóbb energiapolitikai területeinek egyike volt. A technológia gazdasági, ellátásbiztonsági és környezetvédelmi mutatói kedvezőek, így az alkalmazása – a legmeghatározóbb szakmai szervezetek szerint is – indokolt. Néhány uniós tagállam radikális zöldpártjai azonban több évtizedes kitartó munkával elhitették választóikkal, hogy ez nem így van, az atomerőművek rosszak és azokat be kell zárni. Az érzékenyítés néhol – például Németországban, vagy Ausztriában – sikeres volt, a társadalom nagy része az atomenergia ellen fordult, és ez ellehetetlenítette az új beruházásokat, sőt a németeknél a még működő erőművek leépítéséhez vezetett – emlékeztetett a szakértő. Aztán szembejött a valóság és kiderült, hogy az ideológiavezérelt energiapolitikáért súlyos árat kell fizetni.
A Berkeley Egyetem kutatójának becslése alapján a német atomerőmű bezárások társadalmi költsége már korábban is elérte az évi 12 milliárd dollárt.
Az energiaválság kirobbanása óta pedig valamennyi európai előtt világossá vált, hogy az ellátásbiztonság nem ideológiai kérdés és a kapacitáshiány költségei az egész közösség gazdaságát recesszióba taszíthatják.
