Egy éve van hivatalában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter ez alkalomból egyebek mellett az inflációról, a Baross Gábor-program lehetséges folytatásáról és az árstopokról is beszélt a Világgazdaságnak adott exkluzív interjújában.
Az elmúlt egy év mérlege kapcsán elmondta: nehéz volt a tavalyi év, szerinte egy energiacsapdába kerültünk. Egy olyan hatalmas sokkot kellett kivédekezni 2022-ben, ami a külkereskedelmi egyenleget tízmilliárd, a költségvetési egyenleget a rezsivédelmn keresztül közel ötmilliárd euróval billentette ki, s mivel mindkettőt egyszerre ütötte, ezért egy ikerdeficites állapotot hozott létre.
Hatalmas bravúr, hogy ezt az energiacsapdát kivédekeztük a külkereskedelmi oldalon az FDI és az export növelésével, a költségvetési oldalon pedig az extraprofitadók bevezetésével
– fogalmazott.
Az energiacsapdából ugyan kikerültünk, azonban jött a kamatcsapda, a háború okozta szankciós infláció növekedése ugyanis magas kamatokat hozott. Az infláció káros hatásait az árstopok és a kamatstopok enyhítették. Sőt, tavaly – a korábbi évek kedvező gyakorlatának megfelelően – a reálbérek is növekedni tudtak, azaz az infláció nem ette meg a béreket. Erre idén is minden esélyünk megvan. Az infláció leszorítása most tehát a kulcskérdés, azzal a kamatcsapda leküzdése is egyszerűbb lesz.
Az év első három hónapjában a hitelpiac teljesen kiszáradt, mind a lakosság, mind a vállalatok esetén, ezért avatkozott be a kormány, a Baross Gábor tőke- és hitelprogrammal. Azonban ősszel, amikor a program kifut, és több forrás nem kerül a gazdaságba, a hitelpiac újra kiszáradhat, mivel akkor várhatóan még mindig két számjegyűek maradnak a rövid kamatok. Így elképzelhető, hogy lesz Baross Gábor-program 2.0 – árulta el a miniszter.
Egy számjegyű infláció
Nagy Márton biztos abban, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció. Ennek indoklásaképp elmondta: a három nagy fundamentális ok, amelyek az inflációt okozták, megoldódott: az egyik az energia ára, aminek esetében jelentős áresést láttunk, a másik a forint árfolyama, ami stabilizálódott, és a harmadik pedig, ami szintén felhajtotta az inflációt, a vállalatoknál tapasztalt ár-profit spirál, aminek ugyancsak a végét látjuk.
Olyan mértékű volt az élelemiszer-kiskereskedelmi forgalom visszaesése, hogy a túlzó nyerészkedésen alapuló magatartás, ami eddig jellemezte a vállalatokat, mára teljesen kiszorítaná őket a piacról, így tehát ez teljesen bekorlátozza az áremelési lehetőségeiket. Sőt, azok a kormányzati intézkedések, mint például a kötelező akciózás vagy a hamarosan bevezetésre kerülő online áruösszehasonlítás, a nagyobb és erősebben generált verseny miatt is a piaci árréseket prés alá helyezi, ami az élelmiszerinflációban jelentős csökkenést fog eredményezni már a közeljövőben.
Arra a kérdésre, hogy a magas kamatok és a szigorú monetáris politika mellett hogy lesz jövőre négyszázalékos gazdasági növekedés, elmondta: „Az év végén az egyszámjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak, így a hitelpiac újraindulhat. A növekedés legfőbb támaszai továbbra is a beruházások és az export marad, a visszahúzó erők közül a pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást vár a miniszter. Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Míg a kormány szerint jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5-4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3-5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál.
A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés
Az árstop jövője
Az árstopok kapcsán elmondta: „Az infláció és az élelmiszerinfláció is már gyorsulva csökken. A kötelező akciózás és az online árösszehasonlítás további árleszorító hatást fejthet ki. Azt gondolom, hogy a kormány ebben a hónapban, amikor dönt az élelmiszerárstop jövőjéről, a korábbiaknál sokkal több pozitív tendenciát fog majd figyelembe venni. Ma már csak egy százalék környéki inflációleszorító hatása van az árstopnak.”
A kamatstopról pedig megjegyezte, hogy az a védelmi gazdaságpolitika fontos része. Szerinte a kamatstopot akkor lehet kivezetni nagy bizonyossággal, ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egy számjegyű lesz.
A jövő évi költségvetésről elmondta: sok vita előzte meg a parlamenti benyújtást, ám a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a végén „kiegyenesített” mindent.
A GDP-arányos, 2,9 százalékos hiány tartható, úgy hogy a védelmi vonalakat nem kellett feladnunk, sőt erősödtek. Nem mondunk le a GDP-arányos, kétszázalékos honvédelmi kiadásokról, a rezsivédelemről, a nyugdíjasok védelméről és a családvédelemről sem. Persze ennek az volt az ára, hogy magunkon takarékoskodunk. Gazdaságfejlesztési célban is történt változás, az építőipar helyett az energiaipari beruházásokat támogatjuk, ez összefügg egy új FDI stratégiával
– mondta.
Özönlik a külföldi tőke
A hazánkba érkező külföldi működőtőke-beruházások kapcsán részletezte: a beruházási rátánk a GDP közel 30 százaléka, míg a GDP arányos export közel 90 százalék. A magyar modell nem dominánsan, de jelentősen támaszkodik a külföldi működőtőkére (FDIi). A beruházások 20 százalékát finanszírozza FDI, 15 százalékát az EU, azaz egyharmad jön külföldről. A maradék kétharmad belföldi, ebben van költségvetési forrás, bankrendszeri hitelforrás, tőkeforrások, és az újrabefektetett profit.
Ugyanakkor az FDI valójában azért fontos, mert multiplikatív hatásokat válthat ki, felerősíti a növekedés horizontális, illetve a vertikális, magyar szereplők bevonásán keresztül érvényesülő hatásait. A horizontális hatás kutatást és fejlesztést jelent, az egyetemekkel közös vállalkozások, science parkok létesítését. A vertikális hatások a magyar beszállítók megjelenését és a beszállítói láncban az egyre magasabb pozíciók megszerzését jelentik.
