A szankciók már nem Oroszország meggyengítéséről szólnak

Az új szankciós csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek. Ahogyan az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az amerikai látogatása óta várható volt, Brüsszel teljesíti Joe Biden elnök és az amerikai baloldal kérését, azaz megkezdené az érzékenyebb kereskedelmi kapcsolatok tartós felszámolását a keleti blokkal – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Körvonalazódik az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagja Oroszországgal szemben. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint Brüsszel tervezett intézkedései már a látszat szintjén sem Oroszország meggyengítéséről szólnak. A szakértő azt azonban jó hírnek nevezte, hogy a nukleáris energia kikerült az elképzelések közül.

„Ez az eredmény leginkább Magyarországnak köszönhető, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is jelezte: hazánk mindaddig vétózni fog, amíg a csomag nukleáris együttműködésre vonatkozó szankciókat tartalmaz” – emlékeztetett a közösségi oldalán Hortay Olivér. Igaz – tette hozzá –, a vita továbbra sem tekinthető lezártnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az uniónak az atomenergetikai együttműködések területét is szankcionálnia kell. Ráadásul a tiltást szorgalmazó uniós országok – Lengyelország és a balti államok – már harmadszorra (egyre növekvő intenzitással) próbálkoztak az intézkedés bevezetésével, így nem valószínű, hogy a jövőben letesznek törekvésükről.

Az üzletágvezető szerint rossz hír, hogy a tervezet három olyan új irányt is tartalmaz, melyek súlyos következményekkel járnának. 

Brüsszel szankció alá vonná a Barátság kőolajvezeték északi (Lengyelországba és Németországba irányuló) ágát. Többen azzal érvelnek, hogy az intézkedés nem okozna különösebb problémát, hiszen a két érintett ország jelenleg nem használja a vezetéket. A szakértő szerint azonban nem világos, hogy ha a beavatkozás tényleg csak szimbolikus jelentőségű, akkor miért van szükség a bevezetésére.

Valójában az olajembargó hatásai – a kereskedők tartalékképzése és az alacsony kereslet miatt – egyelőre csak részben jelentkeztek az unió üzemanyagpiacán. Az igények nyári emelkedése, valamint a gazdasági aktivitás növekedése miatt viszont könnyen előfordulhat a következő hónapokban, hogy Európának hirtelen nagy szüksége lesz a vezetékágra – magyarázta. Emellett a büntetőintézkedés hiába nem érintené a – hazánkat is ellátó – déli ágat, kiszámíthatatlan, hogy a döntés milyen reakciókat vált ki Oroszország (vagy Ukrajna) részéről. Nem zárható ki, hogy a tiltással a teljes vezeték veszélybe kerülne, ami az egész régiónk ellátását ellehetetlenítené.

A tervek szerint a meglévő büntetőintézkedések megkerülésének akadályozása érdekében Brüsszel harmadik országok vállalataira is kiterjesztené a szankciókat. Sajtóhírek alapján kínai, török, örmény, kazah és kirgiz cégek is érintettek lennének.

„A döntés beláthatatlan következményekkel járna, hiszen teljesen kiszámíthatatlan, hogy az érintett országok (különösen Kína és Törökország) hogyan reagálnának. Könnyen elképzelhető, hogy a meggondolatlan lépés eddig békepárti országokat vonna be a háborúba – Oroszország mellett. Ezentúl a szankciók megkerülése – megkérdőjelezhető módon ugyan, de – mérsékli a büntetőintézkedések kárát az unióban” – ismertette az üzletágvezető. Szerinte ha ez megszűnne, Európa a mostaninál is sokkal súlyosabb gazdasági kihívásokkal szembesülne.

A szankciók kiterjesztésével ráadásul az unió fokozná a nyugati és a keleti blokk közötti, egyre mélyülő kereskedelmi háborút, aminek – a jelenlegi állás szerint – éppen Európa a legnagyobb vesztese.

Brüsszel több alapanyag esetében – például acéltermékek, fa és faáruk – szigorítaná a hatályos importtilalmat úgy, hogy a harmadik országokból érkező szállítmányoknál is bizonyítani kellene, hogy azok nem orosz eredetűek. Nem világos, hogy ezt technikailag hogyan lehetne megvalósítani.

„Ha technikailag sikerül is megoldani, annak óriási adminisztratív költségei lesznek, ami megemeli a – szankciók miatt egyébként is rendkívüli dráguláson átesett – termékek árát. Az érintett alapanyagok ráadásul leginkább az építőipar teljesítményét korlátoznák, ami több okból is rendkívüli problémákat okozna” – hangsúlyozta.

Az ágazat többnyire kulcsszerepet játszik a gazdasági válságok kezelésében. A szektor korlátozásával Brüsszel csökkenti az unió válságkezelési képességét, ami egy kibontakozó recesszió közepén nem célravezető.

A jelen állás szerint Ukrajna újjáépítését részben az Európai Unió fogja finanszírozni. Ha az alapanyagok ára nő, Ukrajna újjáépítésének költségei – és ezzel a közösség terhei is – megemelkednek – emelte ki Hortay Olivér.

Az Európai Bizottság kiemelt prioritású célja az orosz energiától való mielőbbi függetlenedés, amihez rövid idő alatt rendkívüli volumenű új infrastrukturális beruházásokra lesz szükség. Ha az alapanyagok (például acéltermékek) ára nő, az nemcsak a beruházások költségét emeli meg, de a kellő kapacitások kiépítését is ellehetetleníti, amivel a jelenlegi energiaellátási válság tartóssá válhat.

„Összességében a legnagyobb változás, hogy az új csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek. Ahogyan az az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen amerikai látogatása óta várható, Brüsszel teljesíti Joe Biden elnök és az amerikai baloldal kérését, azaz megkezdené az érzékenyebb kereskedelmi kapcsolatok tartós felszámolását a keleti blokkal. Csakhogy Brüsszel erre egyetlen európaitól sem kapott felhatalmazást” – tette hozzá azt üzletágvezető.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke távozik közös sajtótájékoztatójukról Kijevben 2023. május 9-én (Fotó: AFP)