A probléma júniusban a nyilvánosság számára is láthatóvá vált, amikor hackerek a Meta MI-alapú ügyfélszolgálati botján keresztül szereztek hozzáférést ismert Instagram-fiókokhoz, köztük a Fehér Ház egy korábbi, inaktív profiljához. Az eset jól illusztrálja, mekkora a különbség a laborban mért hatékonyság és a valós üzemeltetés kockázatai között.
Saját utódaikat képezték volna
A dolgozói ellenállást tovább fokozta, hogy a Meta nyomkövető szoftvert kívánt telepíteni az amerikai alkalmazottak eszközeire, amely a billentyűleütéseket és az egérmozgásokat rögzítette volna – az MI-ügynökökbetanításához. Az alkalmazottak attól tartottak, hogy saját utódaikat képezik ki. A belső fórumokon felerősödött a kritika, megindult a szakszervezeti szerveződés is, a félévente végzett elégedettségi felmérés eredménye pedig 74-ről 55 százalékra zuhant.
Visszakozás félúton
A májusi elbocsátások után Zuckerberg közölte, idén nem számít újabb vállalati szintű leépítésre, és elismerte, a dolgozóknak nagyobb stabilitásra van szükségük. A Meta felfüggesztette a nyomkövető programot, és egyes alkalmazottak visszatérhettek korábbi csapatukhoz. Júliusban Zuckerberg azt is elismerte, hogy az MI-ügynökök nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – ez a beismerés ugyanakkor nem járt együtt a beruházási kedv csökkenésével, a vállalat idén továbbra is legalább 130 milliárd dollárt tervez MI-chipekre és infrastruktúrára fordítani, a befektetői nyomás pedig egyre erősebb, hogy ezek a kiadások végre mérhető eredményt hozzanak.
A visszakozás nem jelentette azt, hogy a Meta feladta volna az MI-vezérelt hatékonyságnövelés eszméjét. Bosworth júliusban egy belső kérdezz-felelek keretében élesen elutasította azt a dolgozói felvetést, amely a korábban eltörölt Meta Days szabadnapok visszaállítását szorgalmazta – szerinte az MI által megtakarított munkaidőt nem pihenésre, hanem még több és jobb termék elkészítésére kellene fordítani.
Bíróság elé kerül a leépítés
A leépítések jogi útra is terelődtek: 26 jelenlegi és korábbi Meta-alkalmazott azt állítja, a vállalat MI-val támogatott rendszert használt az elbocsátandók kiválasztásához, és ez hátrányosan érintette az egészségügyi okból vagy családi kötelezettség miatt távollévő munkavállalókat. William Orrick szövetségi bíró elutasította a felperesek azonnali jogvédelmi kérelmét, mivel nem tudták igazolni a helyrehozhatatlan kárt – az elbocsátások a tervek szerint folytatódhattak, az ügy érdemi vizsgálata választottbírósági eljárásban zajlik tovább. A per azért is figyelemre méltó, mert ez lehet az első olyan ismert eljárás egy nagy amerikai vállalat ellen, amely közvetlenül az MI szerepét vitatja a létszámleépítés folyamatában – az eredmény később más techcégek gyakorlatára is hatással lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!