Elérhető az egy számjegyű infláció

A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Emlékeztetett: csaknem 350 ezren használták a július 1-jén elindult online árfigyelőt, a verseny erősödése pedig oda vezetett, hogy egyes boltok már csökkentették az áraikat. A kormány augusztustól tízről 15 százalékra növeli a kötelező akciózás mértékét, ami az árstopos termékekre is ki fog terjedni, így az alapvető élelmiszerek továbbra is kedvező áron lesznek elérhetők.

– Az infláció bár még mindig kiemelkedően magas, a dezinfláció továbbra is szemmel látható és jelentős, de a pénzromlás mértékének a bűvös húszszázalékos határ alá nem sikerült bemenni – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Jelezte: az infláció éves alapú csökkenésében a magas árak bázisba épülés mellett szerepet játszik a mérsékeltebb havi alapú infláció is, amelyben az alacsonyabb energiaárak, az alacsony kereslet és a júniusban még viszonylag erős forintárfolyam játszottak szerepet. 

Az élelmiszerek ára egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, amiben szerepe lehetett a fentieken kívül a kötelező akciózásnak, bár a termékcsoport éves alapú drágulása továbbra is jelentős, 29,3 százalékos – ez azonban a negyven százalék feletti csúcsértéknél már jóval mérsékeltebb. A szakértó szólt arról is, hogy havi alapon szintén jelentősebben, 2,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, amelyet újból az összetételhatás magyaráz: a fogyasztás visszafogása nyomán kevesebbet fogyasztottunk a „magasabb árú” energiahordozókból, azaz kevésbé haladtuk meg az átlagfogyasztást. Májusban az üzemanyagok ára jelentősebben csökkent havi alapon, ez tudta az áremelkedést a negatív tartományba vinni, júniusban ugyanakkor nőttek az árak havi bázison, 2,2 százalékkal. Emellett 0,9 százalékkal drágultak havi alapon a szolgáltatások (ugyanakkor éves alapon nem változott az árnövekedésük mértéke), amelyen belül kiemelkedik az üdülési szolgáltatások egy hónap alatt 6,6 százalékkal való áremelkedése. Havi alapon az üdülési szolgáltatások inkább külföldön drágultak (11,1 százalék), míg éves alapon inkább belföldön (24,0 százalék). Az árak emelkedése nagyban befolyásolhatja a kereslet alakulását, azaz hogy a magyar családok mennyire tudnak az idén nyaralni, és ha tudnak, akkor belföldön vagy külföldön teszik ezt.

– Az infláció lassulása a következő hónapokban folytatódhat, év végére az egy számjegyű infláció elérhetőnek tűnik, míg az év egészét tekintve a pénzromlás mértéke 18 százalék körül, szerencsés esetben kismértékben alatta alakulhat. Ez lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos további lazítását is, ám a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülése kockázatot jelent úgy az infláció mérséklődése, mint a monetáris politika lazítása szempontjából – tette hozzá Regős Gábor.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)