A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300 forint volt, ami 15,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 24,0 százalékos növekedése mellett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Áprilisban ugyanakkor a reálkeresetek 6,9 százalékkal csökkentek, akkor az infláció 24 százalékos volt, ugyanakkor a mostani előrejelzések szerint
augusztus-szeptemberben lehet ismét magasabb a bérnövekedés üteme, mint a fogyasztói árak emelkedése,
és ha így lesz, arra is van esély, hogy a reálbérek stagnáljanak az idén. Ehhez szükség van az infláció további és érezhető csökkenésére is, amelynek már láthatók a jelei: májusban a teljes fogyasztói kosár 40 százalékában csökkentek az árak, júniustól pedig beindultak a boltokban a kötelező akciózások.
A hivatal adatai közül kiemelendő még, hogy a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 377 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 391 700 forintot ért el, 15,5, illetve 15,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Bár a reálkereset áprilisban az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt kialakult nehéz helyzet miatt 6,9 százalékkal csökkent, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése újra megnyitja az utat a reálbérek bővülése előtt - reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtökön a legfrissebb kereseti statisztikákra. Felhívták a figyelmet arra, hogy az éves szinten bruttó 76 ezer forintos emelkedés nagyobb, mint a baloldali kormányok idején a havi minimálbér volt, valamint hangsúlyozták, hogy ma egy munkavállaló összességében 2,8-szor magasabb fizetést kap, mint 2010-ben.
A GFM továbbá felidézte, hogy a nehéz gazdasági helyzetre tekintettel a kormány új gazdaságvédelmi akciótervet is elfogadott, miközben családtámogatásokkal, az adócsökkentések és a nyugdíjak védelmével, a rezsicsökkentett árakkal, béremelésekkel, kötelező árakciókkal, árstopokkal és a SZÉP-kártyára érkező támogatás növelésével segíti a lakosságot. Mivel ezek az intézkedések kedvezően érintik a háztartások vásárlóerejét, bővítve ezzel a fogyasztást, hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez is.