Molnár Dániel kitért arra is, hogy bizonytalanságot jelent az új kormány gazdaságpolitikája is, ugyanakkor a meghozott intézkedések vagy akár az uniós források beérkezése is sokkal inkább csak az év második felében, illetve a jövő évre szólóan lehetnek számottevő hatással.
– Alappályánkon így azzal számolunk, hogy idén 1,7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye, amennyiben az iráni háború nem eredményez tartós fennakadást az energiapiacokon, és így a külső kereslet is élénkül, ami a nagyberuházások termőre fordulása miatt is szükséges – tette hozzá.
A beruházásokat az első negyedévben a választások közeledése is lassíthatta
– Az első negyedévben a reálkeresetek jelentős növekedést mutattak, a fogyasztásra tehát számíthatunk a negyedévben, ez biztosan felfelé fogja húzni a növekedést. A kérdés ennek mértéke, különösen is a szolgáltatásoknál: azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom kedvezően alakult, de talán ennél változékonyabb lehet a háztartások által igénybe vett szolgáltatások értéke – ezt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza válaszolta lapunknak. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy nem lesz várhatóan ennyire jó a helyzet a beruházásoknál és az exportnál. Az előbbi kapcsán továbbra is visszahúzóerőt jelent
- az uniós források hiánya,
- az állam és az önkormányzatok költségvetési helyzete,
- illetve a gyenge külső kereslet, ami szintén elbizonytalanítja a vállalkozásokat, hogy megéri-e egy nagyobb beruházásba belevágni.
A beruházásokat az első negyedévben a választások közeledése is lassíthatta, a cégek inkább kivárhattak, hogy mi fog történni április után.
– Az idei növekedést segítheti, ha a várakozásoknak megfelelően hazánk hozzáfér a számára járó uniós forrásokhoz: itt sem látjuk még, hogy mi az a mennyiség, amit az idén sikerülhet felhasználni, de ez mindenképpen egy felfelé mutató kockázatot jelent – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!