– Több mint ezer új vállalkozás jöhet létre az augusztus elsején induló Vállalkozó Start II program keretében – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) szakmai rendezvényén szerdán.
A Vállalkozó Start I program eredményeit értékelve elmondta, hogy az abban részt vevő cégek több mint 80 százaléka azóta is működik, és támogatás nélkül is megállja a helyét.
A magyar kormányzat a munkahelymegtartó programok mellett az új munkahely létrehozását is támogatja, és fontosnak tartja a kkv-szektor segítését, ezt szolgálja az induló vállalkozóvá válást elősegítő Vállalkozó Start II program – fogalmazott.
A kkv-k munkaerőpiaci súlyát ismertetve elmondta, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak kétharmadának adnak munkát, miközben a vállalatok által előállított hozzáadott érték kevesebb, mint felét adják, és a beruházásokon belül súlyuk mintegy egyharmad.
Hozzátette: 2013-tól folyamatosan nőtt a működő vállalkozások száma, 640 ezerről egymillió fölé. Az új vállalkozások száma 2022-ben 154 ezer volt, az előző évi 96 ezer után.
A foglalkoztatáspolitikában végrehajtott fordulat eredményét értékelve emlékeztetett: 2010-ben 3,75 millió foglalkoztatott, több mint 700 ezer regisztrált álláskereső volt az országban, egyes megyékben a munkanélküliségi ráta meghaladta a húsz százalékot, a közfoglalkoztatottak száma pedig 300 ezer fölött volt. Tíz év alatt sikerült egymillió új munkahelyet létrehozni a magánszektorban. A foglalkoztatási ráta az Eurostat által is vizsgált 20–64 éves korosztályban 2022 végére 80,2 százalékra emelkedett a 2010-es 60 százalékról.
A kormány célkitűzése, hogy ez az arányszám 2030-ra 85 százalékra emelkedjen. Erre reális esély van a demográfiai helyzet miatt: optimista forgatókönyvek szerint mintegy 300 ezerrel csökken az aktív korú munkavállalók száma hét év múlva – hangsúlyozta.
Amíg korábban a munkanélküliség, most a munkaerőhiány okoz problémát a cégeknek. Az első negyedéves adatai szerint a feldolgozóiparban 20 ezer, az adminisztratív és szolgáltatások területén 11 ezer, az egészségügyi és szociális ellátás területén 9,1 ezer munkavállaló hiányzik.
– A potenciális munkaerő-tartalék azokban a régiókban a legmagasabb, ahol legkisebb az igény az új foglalkoztatottak bevonására, ezért a beruházásokat kell oda vinni, ahol a munkaerő rendelkezésre áll – mondta. A megfelelő képzettségű munkaerő megtalálása a keleti régió nagyvárosaiban – mint Debrecen, Nyíregyháza vagy Miskolc – is egyre nagyobb gondot okoz – fejtette ki.
