Az Európai Unió arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy migránstáborokat, migránsgettót hozzon létre – értékelte az elmúlt hetekben az új menekültügyi és migrációs paktumot Orbán Viktor miniszterelnök, aki megszólalásaiban hozzátette: évente migránsok tízezreinek befogadását várnák el. A kormányfő kijelentette: minden eszközzel harcolni fog a terv megvalósulása ellen.
Az uniós bevándorlási stratégia kapcsán lapunk megkereste Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, akitől arról érdeklődtünk, hogy mi a tapasztalat Németországban és más nyugat-európai országokban, milyen hatással van a gazdaságra és a munkaerőpiacra a tömeges, kontrollálatlan bevándorlás.
Német tapasztalatok
– Németországban a korábbi, török vendégmunkásokkal szerzett tapasztalatra építve gondolták azt, hogy a 2015 után érkezettek ugyanolyan jó munkaerőnek bizonyulhatnak, mint annak idején a törökök voltak – világított rá az iparkamara elnöke. Parragh László szerint az 1960-as években felívelő nyugat-német gazdaságnak óriási szüksége volt munkavállalókra. – A munkához való hozzáállásuk pozitív volt, ma is rendkívül sok török vendégmunkás dolgozik Nyugat-Európa-szerte – mondta.
Ezt a pozitív képet még kulturális problémák sem tudták felülírni. A németországi nagyvárosokban a török közösségek egy helyre tömörültek, úgynevezett zárványok alakultak, de hasonló jelenség ment végbe Ausztriában is. – Ma a hírhedt bécsi Favoritenstrassén szinte csak törökül beszélnek, a választási kampányok is ezen a nyelven folynak itt – mondta Parragh László. Hozzátette: további probléma, hogy a másod- és harmadgenerációs bevándorlók sokkal kevésbé motiváltak a munkaerőpiacon, mint a szüleik, nagyszüleik, inkább az állami juttatásokat preferálják.
A problémák ellenére a pozitív szemlélethez az is hozzájárul a németek esetében, hogy a gazdasági szereplők nagy üzletet látnak a vendégmunkásokban. – A fogadóországba beérkezik egy olyan munkavállaló, akinek a képzését, a felnevelését egy másik állam finanszírozta. Már csak ide kell jönnie egy 25 éves, ereje teljében levő fiatalnak dolgozni, és az addig eltelt idő nem a fogadó ország költségvetését terheli – mutatta be a német szemléletet Parragh László. Hozzátette: mindez persze csak akkor igaz, ha az adott fiatal valahonnan Európából vagy a fejlett világból érkezett és rendelkezik nyelvtudással, általános műveltséggel és európai viselkedéskultúrával.