Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Parragh László: A nyugati vállalkozásoknak nincs szükségük migránsok tömegeire

A tömeges, kontrollálatlan bevándorlásra már a nyugat-európai vállalatoknak, vállalkozásoknak sincs szüksége – nyilatkozta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A témának az EU új migrációs terve ad aktualitást, amellyel arra akarják kényszeríteni hazánkat, hogy évente több tízezer migránst fogadjunk be és migránsgettókat hozzunk létre. Parragh László szerint Németországot az motiválja a terv támogatásában, hogy korábban többnyire jó gazdasági tapasztalatokat szereztek a török vendégmunkások esetében, ám a most érkezők készségeit tekintve ez hibás álláspont. Az utóbbi években a tömeges migrációval beáramló képzetlen munkaerő több problémát okoz, mint amennyi hasznot hajt.

2023. 07. 20. 11:54
Migrants from sub-Saharan African countries who claim to have been abandoned in the desert by Tunisian authorities, rest at a shelter after being rescued by Libyan border guards near the border town of Al-Assah on July 16, 2023. Libyan border guards have rescued dozens of migrants they say had been left in the desert by Tunisian authorities without water, food or shelter. (Photo by Mahmud Turkia / AFP) Fotó: AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy migránstáborokat, migránsgettót hozzon létre – értékelte az elmúlt hetekben az új menekültügyi és migrációs paktumot Orbán Viktor miniszterelnök, aki megszólalásaiban hozzátette: évente migránsok tízezreinek befogadását várnák el. A kormányfő kijelentette: minden eszközzel harcolni fog a terv megvalósulása ellen.

Az uniós bevándorlási stratégia kapcsán lapunk megkereste Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, akitől arról érdeklődtünk, hogy mi a tapasztalat Németországban és más nyugat-európai országokban, milyen hatással van a gazdaságra és a munkaerőpiacra a tömeges, kontrollálatlan bevándorlás.

Német tapasztalatok

– Németországban a korábbi, török vendégmunkásokkal szerzett tapasztalatra építve gondolták azt, hogy a 2015 után érkezettek ugyanolyan jó munkaerőnek bizonyulhatnak, mint annak idején a törökök voltak – világított rá az iparkamara elnöke. Parragh László szerint az 1960-as években felívelő nyugat-német gazdaságnak óriási szüksége volt munkavállalókra. – A munkához való hozzáállásuk pozitív volt, ma is rendkívül sok török vendégmunkás dolgozik Nyugat-Európa-szerte – mondta.  

Ezt a pozitív képet még kulturális problémák sem tudták felülírni. A németországi nagyvárosokban a török közösségek egy helyre tömörültek, úgynevezett zárványok alakultak, de hasonló jelenség ment végbe Ausztriában is. – Ma a hírhedt bécsi Favoritenstrassén szinte csak törökül beszélnek, a választási kampányok is ezen a nyelven folynak itt – mondta Parragh László. Hozzátette: további probléma, hogy a másod- és harmadgenerációs bevándorlók sokkal kevésbé motiváltak a munkaerőpiacon, mint a szüleik, nagyszüleik, inkább az állami juttatásokat preferálják.

A problémák ellenére a pozitív szemlélethez az is hozzájárul a németek esetében, hogy a gazdasági szereplők nagy üzletet látnak a vendégmunkásokban. – A fogadóországba beérkezik egy olyan munkavállaló, akinek a képzését, a felnevelését egy másik állam finanszírozta. Már csak ide kell jönnie egy 25 éves, ereje teljében levő fiatalnak dolgozni, és az addig eltelt idő nem a fogadó ország költségvetését terheli – mutatta be a német szemléletet Parragh László. Hozzátette: mindez persze csak akkor igaz, ha az adott fiatal valahonnan Európából vagy a fejlett világból érkezett és rendelkezik nyelvtudással, általános műveltséggel és európai viselkedéskultúrával.

Szakadék

– Ha egy 25 éves észak-afrikai megy dolgozni Németországba, akinek nincsenek meg ezek a tapasztalatai, akkor óriási szakadék lesz a fogadó állam elvárásai és a valóság között – emelte ki Parragh László. Az iparkamara elnöke szerint ez a helyzet csalódással fog végződni mind az állam, mind pedig a beilleszkedni nem tudó fiatal részéről.

Az elnök számos olyan hátrányról számolt be, amelyekkel a 2015 óta érkezett migránsok küzdenek. Ilyennek nevezte, hogy az ideérkezők igényszintje alacsony, a szegényebb országokból származóknak odahaza elég volt, ha megfelelő étel került az asztalra. – A motivációt rendkívül nehéz megteremteni, hogy a beérkezettek tanuljanak, fejlődjenek és folyamatosan képezzék magukat. Nagyon kicsi az elhelyezkedési arány – hangsúlyozta.

Az iparkamara vezetője szerint a migránsok számára a nyelvtanulás mellett a kulturális fejlődés is kiemelkedően fontos lenne, ám Németországban nem látszanak az ezzel kapcsolatos kedvező tendenciák. Ehhez képest viszont az állami kiadások magasak, és a migránsoknak, ha együttműködőek, akkor is sok évnyi tanulásra lenne szükségük a beilleszkedéshez.

Ez a költségeken is meglátszik: Németország csak a migránsok integrálására, felzárkóztatására 22 milliárd eurót költött 2022-ben, ami átszámolva a mai árfolyamon több mint 8200 milliárd forintot tesz ki – derül ki a Statista.com statisztikai oldal adataiból. Az előrejelzések alapján ez az összeg csak kismértékben fog csökkenni: 2026-ra évi 16 milliárd euróra – vagyis több mint 6000 milliárd forintra – mérséklődik.

Kettős beszéd

Az iparkamarai elnök szerint a bevándorlás kapcsán jellemző a kettős beszéd Németországban. Nyilvános eseményeken a vállalatvezetők, vállalkozók a migráció mellett foglalnak állást, ám a nem nyilvános beszélgetéseken elmondják: nekik erre nincs szükségük.

A magyar vállalkozók hasonló állásponton vannak, ám ezt nyíltan ki is mondják. – Pár éve mondtam egy olyan mondatot, ami kiverte a biztosítékot: külföldi vendégmunkásból a keresztény gyökerű, fehér bőrű munkavállaló az, amire a magyar gazdaságnak szüksége lenne – emlékeztetett Parragh László. Hozzátette: a korábban Ukrajna és a Balkán felől beáramló munkaerő mára jórészt elfogyott, a magyar kormány pedig egy olyan megoldáson dolgozik, amely alapján a vendégmunkások csak időszakos jelleggel jöhetnek. – A mobilitás globálisan folyamatosan növekszik, de ezt mindenképpen szabályozni kell – emelte ki az iparkamarai elnök.

– A kontrollálatlan bevándorlás amolyan liberális eszme: mindenkinek jót akarnak, aztán mindenkinek rosszat okoznak vele – zárta a beszélgetést Parragh László.

Bevándorlási terv

Mint azt már lapunk bemutatta, az EU egy olyan tábor felállítására kötelezné hazánkat, amelyben 8511 migráns menedékkérelmének egyidejű elbírálása válna lehetővé. Ha egy évben négyszer ennyien, vagyis több mint 26 ezren adnának be menedékkérelmet, akkor arra az esztendőre le lehetne állítani a migránsok befogadását. Az érkezők számához hozzáadódna az EU bevándorlóországaiból áttelepített migránsoknak a száma, ami akár azt is jelenthetné, hogy hazánk évi harmincezer vagy még több bevándorlót lenne kénytelen fogadni.

A téma kapcsán megszólalt lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója, aki elmondta: az EU vezetői a saját hatalmukat védenék meg az intézkedéssel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Mahmud Turkia)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.