Simicskó István: Törvénytelen beleavatkozni hazánk belügyeibe

Támogatjuk a kormány munkáját – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Simicskó István. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a parlament tavaszi ülésszakának az értékelése mellett szót ejtett Brüsszel háborúpárti politikájáról és az EU migránskvótaterveiről. Emellett közölte, hogy az Országgyűlés a baloldal botránya miatt már ősszel szigoríthatja a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat.

20230703 Budapest Simicskó István politikus, országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt KDNP frakcióvezetője. Interjú Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet MN Fotó: Mirkó István

– Miként értékeli a parlament tavaszi ülésszakát?

– Elég intenzív időszakot éltünk meg. Folyamatosan hatással van az életünkre az a nemzetközi helyzet, amelyben létfontosságú, hogy minden új kihívásra gyorsan és eredményesen tudjunk reagálni. Egyrészt az orosz–ukrán háború miatt az Országgyűlésre is hárultak többletfeladatok. Támogatjuk a kormány munkáját, hogy az állami szerveket megfelelőképpen tudja irányítani a védekezés hatékonysága érdekében. Másrészt Brüsszelben különböző döntéseket hoznak, amelyek hatással vannak Magyarországra – elég csak a szankciókra vagy a migránskvóták kérdésére gondolni. Illetve számos olyan izgalmas téma volt napirendben, mint például a dollárbaloldal által kapott szabálytalan külföldi támogatások, amelyekről a plenáris, valamint a bizottsági üléseken is szó esett. Rendszeresen tájékoztatást kapunk, hogy hol tart az ügy kivizsgálása. A kormány a tavaszi ülésszak során ötvenkét törvényjavaslatot nyújtott be a Háznak. A KDNP politikusai az ülésszak során tizenkilencszer szólaltak fel napirend előtt és egyszer napirend után, hét interpellációt mondtak el, valamint tizenegy azonnali és hét szóbeli kérdést tettek fel. Aktívak voltunk és azok leszünk a jövőben is.

– Emlékezetes volt, hogy az egyik napirend előtti felszólalásában közölte: az Európai Unió érdemtelen a Nobel-békedíjra. Továbbra is így gondolja?

– 2012-ben kapta meg az Európai Unió a Nobel-békedíjat, a béke, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért az európai kontinensen. A mostani szörnyű háborús helyzetben viszont semmiféle jelét nem látjuk annak, hogy Brüsszelben bármilyen életképes béketervet készítenének, ehelyett csak szankciókról, fegyverszállításokról, értelmetlen provokációkról és a háborús eszkaláció irányába mutató intézkedésekről hallani. Emiatt azt gondolom, hogy érdemtelenné vált az Európai Unió a díjra, hiszen már nem a béke érdekében tevékenykedik. A következmények rendkívül súlyosak: ennek a téves politikának a mérlege emberéletekben és tetemes anyagi kárban egyaránt mérhető lesz, az elhibázott szankciókkal pedig önmagunkat sújtjuk. A baloldal által kézivezérelt Európai Unió, a brüsszeli elit érdemtelenné váltak arra, hogy Nobel-békedíjasoknak mondhassák magukat, ezért vetettem fel a parlamentben, hogy adják vissza a díjat.

– Az EU kapcsán az is megjegyzendő, hogy béketervek kidolgozása helyett ismét a migránskvóta elfogadásán munkálkodnak.

– 2015 óta látjuk, hogy a tömeges illegális migráció milyen veszélyeket rejt Európa biztonságára nézve. Látjuk, hogy no-go zónák alakultak ki több nagyvárosban. Látjuk, hogy a más kultúrából érkező és a keresztény alapértékekre épülő európai társadalmakhoz képest teljesen más, sajnos nemegyszer azzal összeférhetetlen és ellenséges identitással bíró csoportok nagyon komoly biztonsági kockázatokat hordoznak magukban. Növekszik a terrortámadások és erőszakos cselekedetek száma, amelynek elszenvedői, áldozatai leginkább éppen azok az európai lakosok, amelyek munkája naggyá és a migránsok számára vonzóvá tette ezt a földrészt. Eddig homlokegyenest más magatartási szabályok között éltek azok az emberek, akik most milliószámra érkeznek Európába. Ebből sem tanult Brüsszel, sőt továbbra is az önfeladás útját járják. 

Ahelyett, hogy megerősítenék a keresztény értékeket, amiket őseink ránk hagytak, inkább a kötelező migránskvótákkal az unió minden tagjára rá akarják erőltetni azt a bajt, amit jelentős részben ők hoztak a saját fejükre.

Még több meghívólevelet küldenek szerte Afrikába és Ázsiába, és nem a gyermekvállalásban, valamint a családok támogatásában látják a jövőt, hanem az önfeladás útját járják. Nem beszélve az embercsempészek számára nyújtott brüsszeli „életpályamodellről”.

– Megjegyzendő, hogy miközben a háborút és az illegális migrációt finanszírozza az EU, addig hazánk még mindig nem kapta meg az őt megillető forrásokat.

– Százmilliárd eurós hitelt akar felvenni Brüsszel, amiből ötvenmilliárd euróval támogatnák Ukrajnát. Eddig hetvenmilliárd eurós támogatást kapott az EU-tól Ukrajna, ám pontosan senki nem látja, hogy ezek a pénzek miként hasznosulnak, és az sem világos, hogy a tömegével adott kölcsönöket Ukrajna valaha vissza fogja-e fizetni. Ugyanakkor sok uniós tagország jogosan tartana igényt az EU-s forrásokra. Köztük Magyarország is, mivel ezek a pénzek járnak hazánknak. A háború értelmetlen táplálása helyett megoldási javaslatokat kell tenni, tűzszünetet és béketárgyalásokat kell kezdeményezni.

– Az utolsó ülésnapon szavazott a Tisztelt Ház a jövő évi költségvetésről. A jelenlegi körülmények között miért szükséges még a nyáron szavazni a büdzséről?

– Immár tízéves gyakorlat, hogy a parlament a nyáron fogadja a következő évi költségvetést. Huszonöt éve vagyok országgyűlési képviselő, és korábban voltak olyan december végi éjszakáink, amikor a parlamentben ültünk és több ezer módosító javaslatról vitáztunk. Egy ország stabilitását az is mutatja, hogy van egy időben elfogadott költségvetése, ami garantálja az állam egészének a működését, és a gazdaság iránti bizalmat is növeli. Még ha a nemzetközi környezet ennek jelenleg nem kedvez, akkor is jó látni azokat a fontosabb célokat, amelyeket a kormány megfogalmaz a társadalom- és a gazdaságpolitika területén. 

Mivel háború van a szomszédban, így a mostani költségvetés alapvetően a védelem megerősítéséről szól. Ezért van soha nem látott összeg, közel kétezermilliárd forint a védelmi tárcánál, amely óriási lehetőségeket rejt magában. 

Amikor honvédelmi miniszter voltam, akkor ennek töredéke, mindössze 350–450 milliárd forint volt a tárca költségvetése, amelyből mégis számos, a mai védelmi potenciált megalapozó intézkedést indítottunk el: többek között tízéves haderőfejlesztési program kezdődött, elkezdtük kiépíteni a területvédelmi tartalékos rendszert, illetve leraktuk a hazafias és honvédelmi nevelés alapjait. Szükség van arra, hogy a magyar honvédségnek korszerű, modern eszközei legyenek és ütemesen haladjon előre a haderő fejlesztése, ami szerintem jól halad. Emellett bővítjük a családtámogatások keretét és megtartjuk a 13. havi nyugdíjat, amik nekünk társadalompolitikai szempontból fontosak. Nyilván annak is örülnénk, ha végre a pedagógusok is méltó megbecsülésnek örvendhetnének. Ebben is elkötelezett a kormány. Azok a feszítő kérdések, amik a pedagógusokat terhelik, részben nyugvópontra érkezhetnek, főleg ha a fizetésüket is tisztességesen sikerül majd megemelni. Szövetségesként kell tekinteni a pedagógusokra, hiszen tudást és értékeket adnak át a jövő nemzedékének.

– Mi várható az őszi ülésszak során? Milyen lesz a törvényhozási munka?

– Kiemelendő a gyermekvédelmi törvény szigorítása, mivel fontos, hogy a gyermekeinket megóvjuk. Emellett közlekedési tárgyú törvények, agrártörvények, munkavédelmi törvény, a közbiztonság megerősítése érdekében szükséges törvények, vagyongazdálkodási törvények, valamint a pénzmosás elleni küzdelem erősítése is napirenden lesz. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága megbízta a Nemzeti Információs Központot, hogy végezze el a botrányos guruló dollárok ügyének mélyreható vizsgálatát, hogy a baloldal honnan és milyen módon kapott illegálisan forrásokat a tavalyi választási kampányára. A vonatkozó szabályozás áttekintésével el szeretnénk érni, hogy a jövőben ne legyen lehetőség a magyar választások külföldi befolyásolására. Már most hatályos törvények alapján is törvénytelen, ha külföldről beleavatkoznak Magyarország belügyébe. El fogunk készíteni egy további szigorítást tartalmazó módosítást is.

– Frakcióvezetői teendői mellett a Honvédelmi Sportszövetség elnöki posztját is ellátja. Miként értékeli a szervezet eddigi tevékenységét?

– Nagyon közel áll a szívemhez a Honvédelmi Sportszövetség, amelynek létrehozását honvédelmi miniszterként magam kezdeményezhettem. Amikor elindultunk, akkor egy harmincéves hiányt igyekeztünk pótolni, hiszen korábban is volt egy egyedülálló sportmozgalom Magyarországon a Magyar Honvédelmi Szövetség részeként. Mostanra már országosan több mint ötszáz tagszervezetünk van és több mint kétszázezer embert tudunk elérni a Honvédelmi Sportszövetség programjaival és célkitűzéseivel. Alapvetően a küldetésünk, hogy a haza védelmének ügyében nyissunk a fiatalok felé, közelebb hozzuk a társadalmat és a honvédséget egymáshoz, segítsük a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium munkáját. Különböző programokat, versenyeket és táborokat szervezünk, amelyek a fia­talok, a szülők és a tanárok körében is rendkívül népszerűek. Minden évben egyre több – mostanra már ötezer – gyermek jelentkezett a honvédelmi táborokba. 

Lehetőséget adunk a fiataloknak egy önismereti kalandra, ahol egy katonai jellegű képzésben vehetnek részt. A visszajelzések alapján ezt az aktív kikapcsolódást nagyon szeretik a fiatalok. 

Az a célunk, hogy ne csak a virtuális világban éljék az életüket, hanem a valóságban is megmérethessék tehetségüket különböző formában. Ezen keresztül erősödik az akaraterejük, a küzdőképességük, valamint fejlődik az önismeretük. Még 2017-ben indítottuk el a kadétprogramot, mindössze három iskolával, mostanra viszont 135 iskolával van szerződése a honvédségnek, a kadétok 65-70 százaléka pedig a katonai hivatást választja a statisztikák szerint. Összesen 7200 kadét tanul a programban részt vevő középiskolákban. Véleményem szerint mindenképpen Magyarország előnyére válik majd, ha a jövőben minél több agilis, hazáját szerető és képzett fiatal erősíti a Magyar Honvédséget.

Borítókép: Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (Fotó: Mirkó István)