Saját hatalmukat is védenék a migránsgettókkal az EU mostani vezetői

Az Európai Unió a korábbi migránsbetelepítési kvótán felül egy több tízezres migránstábor, vagy migránsgettó kiépítésére kötelezné Magyarországot, hazánknak 12 hét alatt kellene elbírálni a menekültkérelmeket. Az új bevándorlási terv az európai lakónépesség szinten tartására, a GDP-növekedés fenntartására és az állampolgárság megadására, ezen keresztül pedig új szavazók becsatornázására lett kitalálva Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint. Egy másik szakértő, Speidl Bianka, a Századvég vezető kutatója lapunknak nyilatkozva megjegyezte: abszurdum, hogy az EU határainál bírálnák el a menekültkérelmeket, ezzel ugyanis az illegális migrációt ösztönzik.

Violent clashes in Paris with supporters of PKK Fotó: BRUNO THEVENIN

Nemzetközi példák, táborok

Mind Kiszelly Zoltán, mind Speidl Bianka úgy nyilatkozott, hogy az uniós elképzelések alapján kiépítendő táborok annyiban eltérnének a már meglévőktől, hogy a dél-európai létesítmények a migrációs krízis kezdetekor jöttek létre, nem pedig egy EU-s terv részeként. A szakértők szerint azonban az infrastruktúrát tekintve a dél-olaszországi Lampedusán, valamint a görögországi Leszbosz szigetén meglévő táborokra hasonlíthatnának az új létesítmények.

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a táborok célszerűségéről mindent elmond, hogy a Leszbosz szigetén levő Moria-tábort maguk a migránsok gyújtották fel 2016-ban, hogy továbbvigyék őket a kontinensre. 

Kiemelte: jellemző ezekre a létesítményekre a túlzsúfoltság, sokszor elviselhetetlenek a körülmények. A migránsok visszatoloncolása pedig problémás, több akadályba is ütközhet. Kiszelly Zoltán ilyen kirívó esetnek nevezte azt, hogy egyesek homoszexuálisnak vagy áttért kereszténynek mondják magukat, amiért hazájukban halálbüntetés járna, vagyis nem lehet őket kitenni az EU területéről a jogszabályok szerint. További probléma, hogy a táborokat a túlzsúfoltság miatt esetenként úgy ürítették ki, hogy az embereket átvitték kompokkal a szárazföldre, ahol sokuknak végül nyoma veszett, mivel elindultak az áhított célország felé.

Speidl Bianka kiemelte, hogy a görög táborokban sokat javult a helyzet az elmúlt években, ami azonban annak köszönhető, hogy az EU megállapodást kötött Törökországgal, ami egyrészt csökkentette az érkező migránsok számát, másrészt pedig rengeteg embert küldenek vissza. Ehhez képest az olaszok sokkal kevésbé tudnak megbirkózni a tömeges illegális migrációval, hiszen az észak-afrikai országokkal csupán részleges, időszakos megállapodásokat kötnek, amelyek nem működnek. – Az NGO-k és az úgynevezett emberjogi civil szervezetek destruktív tevékenysége nyomán az olaszoknak kevesebb eszközük van a kontrollra – fogalmazott a szakértő.

Migrációs célok

Három fontosabb cél lebeg az EU-s döntéshozók szeme előtt a migránsgettókról szóló javaslat kapcsán: Európa népességfogyásának megállítása a betelepítésekkel, a munkaerőpiac és ezáltal a termelés, a GDP-növekedés felpörgetése, valamint az állampolgárságot szerzett migránsok szavazatának elnyerése – foglalta össze Kiszelly Zoltán. A politológus szerint az uniós vezetők a közelgő Európai Parlamenti választások miatt minél gyorsabban, és „európai” szinten akarják a kérdést megoldani, hogy a kvótával minden tagországba tudjanak migránsokat betelepíteni. Ennek megfelelően Kiszelly szerint az Európai Parlament is áldását adhatja a javaslatra, amellyel többek között egy nagy probléma van: nem fog működni.

– Ameddig például Németországban olyan bírósági határozatok vannak érvényben, hogy sem a kibocsátó országokba, sem a fogadó országba nem lehet visszaküldeni a migránsokat, addig mindenki Németországba akar menni

– szögezte le a szakértő.

Hozzátette: a Századvég Európa-projekt közvélemény-kutatásai azt mutatják, hogy a front- és célországokban a népesség többsége támogatja a migránsok kvóta szerinti elosztását, azt remélve, hogy ettől hazájában kevesebb lesz a bevándorló. A mostani javaslat is ezzel hitegeti a front- és célországok lakóit.

Speidl Bianka egyetértett azzal, hogy az európai országoknak nincs működőképes elképzelése a migráció kapcsán. A probléma megoldását szerinte nagyban akadályozza, hogy a tagállamok érdekei a külpolitikai kérdésekben egymással ellentétesek. – A déli tagállamoknak kiterjedt kapcsolataik vannak az észak-afrikai kibocsátó országokkal, és ezek alapján próbálják alakítani a migrációs politikájukat. Mindezt azonban az EU-s tagállamok egymással rivalizálva teszik – világított rá a szakértő, hozzátéve: „az egyéni érdekek mentén kötött megállapodásoknak nincs mérhető hatása a migráció visszafogására.”

Lehetetlen feladat

– Abszurdum, hogy az EU határainál bírálnák el a menekültkérelmeket, ez az illegális migráció teljes mértékű ösztönzése, hiszen ezzel azt állítjuk, hogy eljöhetnek a határig. Azon országok esetében, amelyeknek céljuk a kontrollált bevándorlás, mondjuk Kanada és Ausztrália, ilyesmi sosem fordulhatna elő – szögezte le Speidl Bianka.

A Századvég vezető kutatója kitért arra is, hogy 12 hét alatt lehetetlen elbírálni az érkezők kérelmeit. 

– Az, hogy egy háborús zónából ideérkező ember életét, hátterét ennyi idő alatt feltárják, csak abban a ritka esetben lehetséges, ha egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre

 – emelte ki Speidl.

Kiszelly Zoltán szerint a migránstáborok és a kvóták egyik legnagyobb problémája, hogy a migránsok sokszor nem oda akarnak menni, ahova először érkeztek, vagy ahova szétosztanák őket. Emellett azt is megjegyezte, hogy az a több mint húszezer euró, amit a kvóta megtagadása miatt fejenként kellene fizetnie Magyarországnak, az a befogadó ország gazdaságába folyna be. – Mi fizetnénk a migránsok lakbérét és nagybevásárlását – mutatott rá az igazgató.

Mindeközben a bevándorlók nagy tömegei jórészt segélyen élnek a nyugati országokban. Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke például 2020 decemberében arról beszélt, hogy az évekkel azelőtt befogadott migránsok fele még mindig szociális segélyen élt – idézte fel Kiszelly.

Speidl Bianka szerint az integrációs statisztikák – bár minden országban nagyon rossz képet mutatnak –, arról nem tesznek említést, hogy egy-egy ember sikeres beilleszkedése mennyibe kerül a befogadó országoknak. Ha valaki együttműködő és jó a szakmájában, akkor is legalább 2-3 éves intenzív képzés és nyelvtanulás vár rá ahhoz, hogy megfelelően el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bruno Thevenin)