Bakondi György: Nemet mondunk a migránsgettókra

A magyar kormány nem tehet mást, mint nemet mond a migránsgettókra, amit Brüsszel akar ránk erőltetni, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Ismert, kötelező kvóták szerint Brüsszel osztaná szét az illegális migránsokat az unió tagállamai között.

Budapest Bakondi György Fotó: Teknős miklós

Kötelező kvóták alapján Brüsszel akarja szétosztani az illegális migránsok tömegét az uniós tagállamokba, amivel rákényszerítenék a nemzetállamokat migránsgettók létrehozására, ezt azonban a magyar kormány az emberek és Magyarország biztonságának garantálása érdekében határozottan elutasítja – fogalmazott Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Nemzetnek.

A Soros-terv 

Bakondi György emlékeztetett rá, hogy 2015-ben egyik napról a másikra indult meg a tömeges illegális migráció, aminek akkor még volt ideológiája is, hogy miért szükséges, miért jó, ha tömegek érkeznek ismeretlen személyazonossággal, jogellenesen, embercsempész bűnözői hálózatok segítségével, pénzért Európába. – Az ideológia alapját a Soros-terv tartalmazta, amelynek az volt a lényege, hogy évente legalább egymillió illegális bevándorlót kell befogadni, mihamarabb integrálni őket a társadalomba, mindez pedig a nemzetállamok meggyengítését, végső soron az Európai Egyesült Államok létrehozását célozta – emlékeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György: A kormány elutasítja a kötelező kvótákat és a migránsgettókat (Fotó: Teknős Miklós)

Bakondi György rámutatott, az Európába irányuló illegális bevándorlás súlypontja 2015 óta – kétség nem fér hozzá – a balkáni útvonalon, ezen belül a szerb–magyar határon van. Az elmúlt évben 330 ezer határsértő, jogellenes belépést regisztráltak Európában, ebből 270 ezret Magyarország szerbiai határszakaszán.

– A koronavírus-járvány időszakában – amikor a hadseregüket is bevetették a nemzetállamok, sőt több esetben a határt is lezárták – jelentős mérséklődést hozott az illegális migrációban – tette hozzá, egyben megjegyezte, hogy a nemzetállamok hozzáállása az illegális migrációhoz kétségtelenül megváltozott az elmúlt években. Míg 2015-ben a német kancellár még azt mondta, mindenkit befogadnak, valamint a lakosság is nagyrészt segítőkészen állt a migránsokhoz, napjainkra ez gyökeresen megváltozott. – Nyugat-Európában is szembesültek az illegális migráció negatív következményeivel, mint például a franciaországi súlyos, száznál több halálos áldozatot követelő terrortámadásokkal, a nizzai brutális gázolással vagy a közelmúltból említhetjük azt a tragikus esetet, amikor egy késes támadó a játszótéren babakocsiban fekvő csecsemőket szurkált meg. 

Súlyos figyelmeztetés ugyanakkor napjainkban a franciaországi migránslázadás is, sok esetben második, harmadik generációs bevándorló-hátterű fiatalok őrjöngtek és vertek szét üzleteket, gyújtottak fel autókat. A zavargás villámgyorsan átterjedt több vidéki városra, majd átcsapott Belgiumba is. A zavargók semmibe veszik az állami intézményeket, nem fogadják el az állam törvényeit, egy más szisztémában, más ideológiai, vallási megközelítésben élnek – sorolta az elrettentő példákat.

A baloldal tagadja a valóságot

Bakondi György arra is emlékeztetett, hogy amikor először beszéltek a no go zónákról, a baloldal azt állította, nem léteznek ilyenek, aztán kiderült, hogy mégis. Felidézte: az Európai Bizottság elnöke és a néppárti frakció vezetője nemrég már arról nyilatkozott, hogy a határokat őrizni kell, sőt akár a kerítésépítést is finanszírozni szükséges. A főtanácsadó szerint nyolc év alatt jutottak el eddig a brüsszeli bürokraták, ám utóbb kiderült, mindössze politikai nyilatkozatot tettek, vélhetően az egyre dühösebb európai lakosság megnyugtatására. Nem sokkal kinyilatkoztatásuk után ugyanis megjelent a migrációs paktumra vonatkozó elképzelés, amiben már szó sincs a külső határok őrizetéről, ellenben újra előkerült a kötelező kvóta, amit a magyarországi baloldali pártok természetesen letagadtak, kitalációnak minősítettek.

– A migrációs paktum tervezetét nem az Európai Tanács, nem az állam- és kormányfők elé nyújtották be, hanem a belügyminiszterek tanácsa elé, ahol húsz perccel a kezdés előtt kiosztották, és egy Európa jövőjét hosszú távon, alapvetően befolyásoló döntést villámgyorsan, többségi szavazattal elfogadtak. Természetesen Magyarország és Lengyelország ellene szavazott, négyen ország pedig tartózkodott – idézte fel, hozzátéve, hogy a belügyminiszterek tanácsán villámgyorsan áterőltetett tervezettel azonos álláspontot fogalmazaott meg az Európai Parlament már hetekkel korábban.

Bakondi György kiemelte: az egyeztetések során olyan új elemek is előkerültek, amelyek korábban nem voltak ismertek. Az egyik, hogy legalizálni kell az érkezéseket.

– A mi értelmezésünk szerint a legalizálás azt jelenti, hogy amennyiben valaki érvényes úti okmánnyal érkezik, vízummal, munkavállalási vagy letelepedési engedéllyel, akkor beszélhetünk legális bevándorlásról. Avagy politikai menedékjogot kérnek az érkezők, mielőtt a határt megközelítik, és a politikai menedékről szóló döntés birtokában jogszerűen lépik át az államhatárt – ismertette a magyar álláspontot a főtanácsadó.

Azonban az Európai Bizottság és Európai Parlament egyeztetése során kiderült, nem a magyar kormány által megfogalmazottakat tekintik a migráció legalizálásának. – Úgy gondolják, hogy ha egy hajón elindulnak embercsempészek által szervezett illegális migránsok, akkor az államnak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) közösen kutató-mentő tevékenységet kell folytatni, kimenteni és azonnal legalizálni a beérkezésüket Európába – ismertette a főtanácsadó, egyben rámutatott, ennek a következményei beláthatatlanok lennének.

Milliók kelhetnek útra

Bakondi György szerint a illegális migráció utánpótlásánaka mértékét jól mutatja, hogy az ENSZ friss jelentése szerint Szudánból hárommillióan menekültek el a polgárháború miatt, jelentős részük Csádba. – Csád lakosságának egyharmada maga is szociális segélyre szorul, a milliószámra odaérkező szudániak miatt a rendszer összeomlás-közeli állapotban van. A brüsszeli migrációs tervek hatására, két-három vagy akár harmincmillió ember is azt gondolhatja, itt a nagyszerű alkalom, hogy Európába induljon. A brüsszeli legalizálás súlyos következményei szinte felmérhetetlen veszélyeket hordoznak a közbiztonsági, a nemzetbiztonsági, a közegészségügyi, és a szociális ellátórendszer vonatkozásában. Amennyiben valaki az így érkezők integrációját, a munkaerőpiaci megjelenésüket gondolja pozitívnak, akkor csak meg kell nézni, hogy a 2015 óta érkezettek vajon milyen arányban tanulták meg a befogadó ország nyelvét, tettek szert valamiféle szakmai végzettségre, és hányan dolgoznak a tömegesen érkezőkhöz képest, és hányan gondolták, hogy a szociális ellátórendszer számukra jó megélhetést biztosít – vázolta a helyzetet.

Örökös bevándorlás

A főtanácsadó szerint óriási veszélyt hordoz a válsághelyzetben életbe lépő kötelező kvóta terve, mivel Brüsszel értelmezése szerint akkor van válsághelyzet, ha úgynevezett kutató-mentő eljárás van folyamatban.

Bakondi György leszögezte: a migránsokat szállító hajók mindig jönnek, mindig kutatják, keresik, mentik a rajta érkezőket, vagyis a válsághelyzet állandó, így a szétosztás is állandó lenne. – Brüsszel az újonnan érkezetteket kívánja szétosztani a tagállamokba, de adódhat olyan helyzet is, hogy ha valahol már túl sokan vannak, akkor az uniós központ döntése alapján egy másik tagállamnak kell őket befogadnia. A tagállamoknak ezért tíz-, húsz-, de akár harmincezer fő ellátására, elhelyezésére képes migránsgettókat kell létrehoznia. Ezekben a városnyi méretű gettókban kellene megoldani a migránsok elhelyezését, ellátását. Közben pedig el kell indítani a menekültügyi eljárásukat, ami ha 12 héten belül nem zárul le, akkor be kell őket léptetni az országba. Ugyanakkor a gettóknak nyitottnak kellene lenniük, vagyis a menedékkérelmük elbírálására várók ki-be járhatnának szabadon – mutatta be a kötelező kvóta elsődleges következményeit Bakondi György.  

Zavargások a magyar határon, Röszkénél 2015. szeptember 16-án (Fotó: Kurucz Árpád)

Emlékeztetett a 2015-ben történtekre, amikor is az illegális migránsok bementek a táborokba, megvacsoráztak, pihentek és aztán folytatták az útjukat Nyugat-Európába.

– Akkor 387 ezer menekülteljárást indítottunk el és szüntettünk is meg, mivel ismeretlen helyre távozott a többsége azoknak, akik benyújtották a kérelmet – tette hozzá a főtanácsadó.

Világos magyar álláspont

Bakondi György arra is rámutatott, hogy Magyarországon volt nemzeti konzultáció és népszavazás is a migráció ügyében, amiben – utóbbi alkalmával csaknem 3,4 millió állampolgár állt ki amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.

– Ez több mint a Fidesz szavazóbázisa, tehát a magyarok nagy többsége ezt így gondolja. Ezt követően a kormány az alaptörvényben is rögzítette, hogy idegen népesség betelepítése ilyen módon nem lehetséges – idézte fel Bakondi György, aki hozzátette: ha van egy láthatóan közveszélyt okozó uniós eljárás, és van egy, az emberek által megerősített akarat, valamint alkotmányos tilalom, akkor nyilvánvalóan nem tehet mást a magyar kormány, mint hogy nem fogadja el a brüsszeli döntést a kötelező kvótákról, és elzárkózik attól, hogy olyan körülmények alakuljanak ki Magyarországon is, amelynek számos elrettentő példáját látjuk Nyugat-Európában.

 

– Van egy világos magyar álláspont és egy világos magyar gyakorlat. Ha a brüsszeli migránskvótarendszer életbe lépne, az egész határőrizeti rendszerünk értelmét vesztené. Ha mindenkit be kell engedni, akkor minek őrizni a határt? – tette fel a kérdést a belbiztonsági főtanácsadó, aki a magyar kormány álláspontja ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar kérni, még az unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét, azt a hatóságok elbírálják, és aki jogosult menekültstátusra, azt be fogják engedni. – Aki pedig nem jogosult vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be. Ilyen egyszerű ez a dolog. Ez egy működő rendszer, ami nagy tömeg kezelésére alkalmas, minden eleme kialakult: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár. Bármelyik megszüntetése az egész rendszer összeomlásával járna, ezáltal a belbiztonság súlyos romlását eredményezné. A belbiztonság kétségtelenül a határnál kezdődik, ha nem tudjuk, kik lépnek be, nem beszélhetünk belső biztonságról – szögezte le a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, hozzátéve:

az illegális migráció kardinális, a mindennapi életünket, a belső biztonságunkat, az ellátó rendszereinket, a közegészségügyet, a közbiztonságot súlyosan érintő helyzet.

Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: Teknős Miklós)