Magyarország egészét vizsgálva a tavalyinál egymillió forinttal drágábban, átlagosan 39,7 millió forintos áron keltek el az ingatlanok idén, ami mindössze háromszázalékos emelkedést mutat 2022-höz képest. Az átlagos hazai négyzetméterár 550 ezer forint feletti – tudatta lapunkkal Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Hozzátette, Budapesten eltérő a trend, itt az átlagos négyzetméterár (ebbe valamennyi ingatlantípus és kerület beleértendő) egymillió forint közeli. A fővárosban átlagosan kétmillió forinttal többért, 55 helyett 57,2 millió forintért vásároltak ingatlant.

Fotó: Bach Máté
A hazai ingatlanpiac és Budapest legmagasabb áron értékesített ingatlana a Duna House idei tranzakciós adatai szerint egy Andrássy úton található, nagyon jó állapotú, 274 négyzetméter alapterületű, panorámával rendelkező lakás. Az 1800-as években épült házban található ingatlan luxus minőséget képvisel, amelyért 420 millió forintot, vagyis másfél millió forintot meghaladó négyzetméterárat adott az új tulajdonosa. Ilyen négyzetméterár az újépítésűeknél jellemző, ám azok között találni olyat is, ami duplaennyibe kerül. Szintén a fővárosban: egy V. kerületi, 121 négyzetméteres, nagyon jó állapotú lakás, amelyért 350 millió forintnál is többet adott a vevő. Vidéken egy tihanyi, 78 négyzetméteres otthonért fizettek kiemelkedő, 2,8 millió forintos négyzetméterárat, ám a 225 millió forintos vételárban az előzőleg elvégzett költséges felújításokat is megfizette a vásárló.
A hasznos alapterület mérete is kiemelt szempont az érdeklődők számára az ingatlanvásárlás során: a legnagyobb alapterülettel rendelkező értékesített ingatlan egy csobánkai családi ház, ami 450 négyzetmétert biztosít tulajdonosának. A tízszobás ingatlan 211 ezer forintos egységáron, 95 millió forintért kelt el.
A skála másik végén szereplő lakásokra is van kereslet: a 20 négyzetméter alatti lakóterű minigarzonok is jelentős számban keltek el idén, a fővárosban lokációtól és az ingatlan állapotától függően 725-1,7 millió forint közötti négyzetméteráron. A garzonoknál megjegyzendő, hogy az árszabást nem négyzetméterárakhoz igazítják, hanem azt veszik figyelembe, mi az a legkisebb alapterület, ami elrendezése, állapota alapján már lakhatás céljára használható, illetve kiadható – jellemzően többért, mint egy szoba, és kevesebbért, mint mondjuk egy másfél-kétszobás lakás.