Magyarország egészét vizsgálva a tavalyinál egymillió forinttal drágábban, átlagosan 39,7 millió forintos áron keltek el az ingatlanok idén, ami mindössze háromszázalékos emelkedést mutat 2022-höz képest. Az átlagos hazai négyzetméterár 550 ezer forint feletti – tudatta lapunkkal Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Hozzátette, Budapesten eltérő a trend, itt az átlagos négyzetméterár (ebbe valamennyi ingatlantípus és kerület beleértendő) egymillió forint közeli. A fővárosban átlagosan kétmillió forinttal többért, 55 helyett 57,2 millió forintért vásároltak ingatlant.
Fotó: Bach Máté
A hazai ingatlanpiac és Budapest legmagasabb áron értékesített ingatlana a Duna House idei tranzakciós adatai szerint egy Andrássy úton található, nagyon jó állapotú, 274 négyzetméter alapterületű, panorámával rendelkező lakás. Az 1800-as években épült házban található ingatlan luxus minőséget képvisel, amelyért 420 millió forintot, vagyis másfél millió forintot meghaladó négyzetméterárat adott az új tulajdonosa. Ilyen négyzetméterár az újépítésűeknél jellemző, ám azok között találni olyat is, ami duplaennyibe kerül. Szintén a fővárosban: egy V. kerületi, 121 négyzetméteres, nagyon jó állapotú lakás, amelyért 350 millió forintnál is többet adott a vevő. Vidéken egy tihanyi, 78 négyzetméteres otthonért fizettek kiemelkedő, 2,8 millió forintos négyzetméterárat, ám a 225 millió forintos vételárban az előzőleg elvégzett költséges felújításokat is megfizette a vásárló.
A hasznos alapterület mérete is kiemelt szempont az érdeklődők számára az ingatlanvásárlás során: a legnagyobb alapterülettel rendelkező értékesített ingatlan egy csobánkai családi ház, ami 450 négyzetmétert biztosít tulajdonosának. A tízszobás ingatlan 211 ezer forintos egységáron, 95 millió forintért kelt el.
A skála másik végén szereplő lakásokra is van kereslet: a 20 négyzetméter alatti lakóterű minigarzonok is jelentős számban keltek el idén, a fővárosban lokációtól és az ingatlan állapotától függően 725-1,7 millió forint közötti négyzetméteráron. A garzonoknál megjegyzendő, hogy az árszabást nem négyzetméterárakhoz igazítják, hanem azt veszik figyelembe, mi az a legkisebb alapterület, ami elrendezése, állapota alapján már lakhatás céljára használható, illetve kiadható – jellemzően többért, mint egy szoba, és kevesebbért, mint mondjuk egy másfél-kétszobás lakás.
A Duna House tranzakciós adatai alapján az értékesített ingatlanok közel fele családi ház volt Magyarországon idén, míg az esetek 37 százalékában téglaépítésű lakásra szerződtek a vevők. Panellakást a vásárlók 15 százaléka választott. A házgyári lakások között végső eladási ár szempontjából egy szentendrei, 77 négyzetméteres panel vezeti a sort, ezért a jó állapotú ingatlanért 69 millió forintot, vagyis 896 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. A fővárosi kerületek legdrágább panellakása egy XIII. kerületi, jó állapotú, 72 négyzetméteres lakás, 67 millió forintért, vagyis 934 ezer forintos négyzetméteráron talált új tulajdonosra. Négyzetméterenként a legjelentősebb kiadást a panelek tekintetében egy III. kerületi, 27 négyzetméteres, jó állapotú kislakás jelentette, amelyet 1,1 millió forintos áron vitt el a vevő. Eközben Komlón egy felújítandó, 48 négyzetméteres panellakás már hétmillió forintért, vagyis 145 ezer forint négyzetméteréért is kapható. Budapesten panellakáshoz a legolcsóbb áron a X. kerületben lehetett jutni, 29 négyzetméter mindössze 24,5 millió forintért kelt el.
A vásárlói igények igen eltérőek lehetnek, van, aki számára kikötés, hogy csak teljesen új ingatlant hajlandó megnézni a keresés során, azonban vannak olyanok is, akik kifejezetten a nagy múltú épületeket kedvelik. Az idei évben az eddigi eladások alapján a legidősebb ingatlan egy győri, 1780-ban épült, műemlékké nyilvánított ház, amelynek 210 négyzetméteres lakóterülete a 90-es években teljes körű felújításon esett át. 538 ezer forintos négyzetméterárat, vagyis 113 millió forintot fizetett érte a vásárló.
Borítókép: Tihanyban adták el az egyik legdrágább házat (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)
