A panellakások a nagyobb városokban népszerűek, és itt is található belőlük a legtöbb, árelőnyük pedig a húsz százalékot is meghaladhatja – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, Budapesten a teljes várost nézve a téglalakások átlagos négyzetméterára egymillió forint, a paneloké átlagban, állapottól függetlenül 780 ezer forint. Az ár pedig a jelen gazdasági környezetben még hangsúlyosabb, harmincmillió forint felett egyértelműen a hitelfelvétel irányába tereli a vásárlókat.
Fotó: MTI/Róka László
A felújított és felújítatlan panel árkülönbsége országosan tíz százalék. A főváros esetében 802 ezer, illetve 728 ezer forint négyzetméterenként a felújított, illetve a felújítatlan panellakás ára, ám ez átlag, kerületenként és nagyvárosonként is szórás lehet annak függvényében, hol, mekkora arányban találhatók felújított és felújítandó lakások. Amíg a harmadik kerületben az említett átlagnál nagyobb az árkülönbözet, a huszadik kerületben tíz százalék alatt marad négyzetméterenként. A megyeszékhelyeket illetően Győrben és Kecskeméten kerül jelentősen többe a felújított panel. Forintban kifejezve egy felújított panellakás nagyjából ötmillió forinttal adható el többért, ugyanakkor lakóközösségenként változó, hogy bele mertek-e vágni a felújításba.
Ami a szakember szerint mégis a felújítás mellett szól, az az épületszigetelés nyomán csökkenő rezsiköltségek. Ami azt is jelenti, hogy a nem elhanyagolható méretű közös terek fűtése is kevesebbe kerül, ez pedig a közös költség árából is faraghat. Balogh László hozzátette, ma már egy társasház gazdálkodása, felújítási kerete, költségvetési jegyzőkönyve lekérhető, nyomon követhető.
A másik dilemma az árakon kívül, hogy jobban megéri-e felújítandó téglalakást venni, mint felújított panelt – mutatott rá Balogh László. Ha a fővárosi viszonylatot nézzük, a felújított panelek négyzetmétere nyolcszázezer forint körül van, a felújítandó téglalakásoké 869 ezer forint. Debrecenben és Győrben elhanyagolható a négyzetméterár-különbség, viszont amiatt megérheti a felújított panellakás, hogy nem kell további milliókat ráfordítani, valamint a renoválás közben nem derülnek ki váratlan dolgok, hogy például nem csak a lakáson belül szükséges renoválni. A szakember megjegyezte, a panellakásoknál viszont pont ez a szigetszerű felújítás nem működik.
Balogh László kérdésünkre beszélt arról is, tényező lehet még a panellakások hőmérséklete is. A legtöbbje távfűtéses, a felsőbb szintek előnye és hátránya is, hogy melegebbek a lakások. Télen, főleg, ha a fűtést már korszerűsítették, megfizethető és kellemes hőmérsékletű lehet, azonban nyáron légkondicionáló nélkül már aligha. Éppen ezért a 2010-es években felvetődött egy olyan terv, hogy a negyedik emeletig visszabontanák a paneleket, ám a klímák utólagos beszerelése érezhetően képes volt enyhíteni a hőmérséklet-gondokat. Emiatt – mutatott rá a szakember – a hatodik emelet feletti lakásokra negyedével kevesebb érdeklődő jut, ha azokba nem szereltettek légkondicionálót, ám az áron – ötven négyzetméterrel számolva – csak alig másfél millió forintot dob az, ha az adott lakásba tettek klímát. Itt nem a vételárban van az igazi különbség, és nem is igazán az érdeklődők számában, hanem az állapotban. Ugyanis a szakember szerint ritka, hogy két azonos típusú lakás csupán a légkondicionáló meglétében térjen el, hiszen ahová klímát szereltettek, ott jellemzően más egyéb felújítások (akár gépészeti, akár esztétikai) is voltak korábban, jobbak lehetnek a műszaki jellemzők, és ez megmutatkozik az eladási árakon is. A klíma utólagos beszereltetése pedig ma is néhány százezres tétel, szemben egy átfogó felújítással.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
