A tavalyi év egyértelműen megtorpanást hozott az ingatlanpiacon. Amíg az első két hónap a megszokott módon a kereslet növekedésével indult, és az újlakás-építéseket a zöldhitel-program is segítette, az orosz–ukrán háború, noha látszólag távol esik az ingatlanpiactól, rögtön éreztette a hatását – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, javában futott még az otthonfelújítási támogatás, ami a felújítandó ingatlanok iránt is folyamatos keresletet biztosított.
Fotó: MTI/Komka Péter
A háború következtében megugrott az infláció, a jegybank ennek megfékezésére az alapkamat folyamatos emelésével reagált, ami viszont megemelte a hitelkamatokat, lezárva ezzel az olcsó, ingatlanvásárlást is segítő hitelek korszakát. Áprilisra kimerültek a zöldhitel-források is, mindezzel párhuzamosan a lakásvásárlási kedv visszaesett.
Az orosz–ukrán háború hatása a várható fenntartási vagy más néven rezsiköltségekben is megmutatkozott – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy ekkor még nem lehetett tudni, hogy Európa egyik legalacsonyabb rezsidíjai miként módosulnak, ha az átlagfogyasztás felett már a világpiaci árnál még alacsonyabb, de a korábbinál magasabb lakossági piaci árat kell fizetni.
Innen már két forgatókönyv rajzolódott ki – ismertette Balogh László –, a lakáspiacon negyven százalékkal esett vissza a kereslet éves alapon a tavalyi év végére, az albérletpiacon pedig a második félévben befagytak a bérleti díjak, a bérbeadók nem mertek árat emelni.
A jelenlegi helyzetben, ahol a vevő kevesebb, a kínálat pedig nagyobb, az alku átlagos mértéke a korábbi 3-4 százalékról tíz százalékra emelkedett.
Balogh László hozzátette: számít az ingatlantípus, a település, valamint a rezsiköltségek miatt az ingatlan állapota. Általános szabály, hogy családi házaknál az alku lehetősége is magasabb, egyes esetekben 15–25 százalék is lehet. Az erősödő vevői alkuval párhuzamosan egyébként az eladók is csökkenteni kezdték az irányárakat.
A szakértő felhívta a figyelmet egy Európa-, de mondhatni világszerte terítéken lévő szempontra, az energiahatékonyságra. Ami egyben lehetőséget jelent a tanulásra akkor, ha az energiatudatosság jobban beépül a köztudatba. Megjegyezte, a korszerűsítésben a kormányzat is partner, lásd a zöldhitelt vagy a rendkívüli népszerűségnek örvendett lakásfelújítási támogatást, amellyel kétszázezer háztartás élhetett és mintegy kétezermilliárd forintot mozgatott meg, valamint a tételes elszámolás javította a lakásfelújításban érdekelt cégek számlaadási hajlandóságát is.
Ami a jelent és a közeljövőt illeti, a csok-szabályok változása formálhatja az országos piacot, ám ha a három legolcsóbbnak mondható vármegyét vizsgáljuk, a négy-ötszázezer forintos négyzetméter-átlagárral rendelkező Nógrádban vannak kiaknázható lehetőségek – említette meg a szakértő. Hozzátette, az ország legkisebb vármegyéjéről van szó, egyes városainkban többen élnek, mint a megyében összesen. Egyfajta differenciáltság is megfigyelhető, hiszen a megye nyugati része lényegében már a budapesti agglomeráció része – ez az árakon is látszik, míg Kelet-Nógrád infrastruktúrában, lakosságszámban is eltérést mutat. A szakértő szerint azzal együtt, hogy a helyi ingatlanállomány változatlan és kisebb lakosságszám-csökkenés is megfigyelhető, a Börzsöny miatt rejlenek lehetőségek ebben a régióban. Ugyanis ha valamilyen nagyobb fejlesztés, beruházás érkezik a térségbe, javíthatja az infrastruktúrát, fellendítheti az idegenforgalmat.
Borítókép: Balassagyarmat látképe (Fotó: MTI/Komka Péter)
