Az ingázók verik fel a határ menti ingatlanok árait

A déli és keleti határ mentén az ingatlanvásárlás, míg a nyugati határvidéken a bérlés a jellemzőbb a lapunk által megkérdezett szakértő szerint. Ennek oka a hazai ingatlanárak, az ingázók keresete és a városaink megközelíthetősége.

20230424 Győr Ingatlanpiac helyzete, Ingatlankörkép, IC Partner Ingatlaniroda illusztrációk Fotó: Csapó Balázs CSB Kisalföld Fotó: Csapó Balázs

Magyarország határvidékein sok a külföldi ingatlanvásárló, régiónként azonban változik, hogy bérelnek vagy vásárolnak-e inkább az ingázók – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Kifejtette, a Romániához és Ukrajnához közel eső határvidékek megfizethetők ingatlanpiaci szempontból, nem utolsósorban e két szomszédunknak Magyarország kapu a nyugatra, sok az ingázó. 

Békés vármegye ingatlanjai hazai viszonylatban is az olcsóbbak között találhatók, ezért sokan vásárolnak a nyugat-romániai megyékből kelet-magyarországi településeken házat, mivel jóval olcsóbbak, mint szomszédunknál. Első negyedéves adat, hogy egy hatvan négyzetméteres lakás Romániában átlagosan százezer euróba kerül, míg magyar oldalon az elvándorlás miatt ennek a töredékéért is hirdetnek eladó, lakható állapotú házat, ami a további anyagi ráfordítással együtt is jobban megérheti új tulajdonosának. Az áttelepülők jellemzően megtartják korábbi állásukat, az ingázást pedig könnyíti, hogy már autópálya vezet Brassóig, de Kassa is elérhető már ugyanilyen módon – emelte ki a szakértő.

A nyugati határ mentén viszont az albérletpiac élénk. Ehhez hozzájön az is, hogy a koronavírus-járvány idején, amikor a határátlépést is korlátozták, azok, akiknek a munkahelye huszonöt-harminc kilométeren belül volt, továbbra is ingázhattak.

Akik a bérüket euróban kapják, és forintban fizetik a bérleti díjat, az árfolyamtól függően találkozhatnak magasabb díjakkal, ugyanakkor – húzta alá Balogh László – a nyugati határ menti albérletárak (is) a keresetekkel mozognak együtt. Jó példa erre Sopron, itt hetven-nyolcvan ezer forintért lehet szobát bérelni, a garzonlakások bérleti díja havonként átlagosan 120-130 ezer forint, a plafon viszont hatszázezer forint – összességében a bérleti díjak a leghűségesebb városban meg is haladják a budapestit – hívta fel a figyelmet Balogh László.

Szombathely esetében sokáig a megközelíthetőség jelentette a nehézséget, azonban amióta autópályán elérhető, jelentősen felértékelődött. Jól mutatja ezt, hogy 110 ezer forint alatt nem találunk önálló kiadó ingatlant a megyeszékhelyen, míg a felső határ félmillió forint. Igaz, ezért az összegért ötszobás, 180 négyzetméteres házat lehet bérelni.

Győr ingatlanpiacát viszont több tényező egyszerre alakítja – emelte ki a szakértő. Egyrészt iparváros (autóipari beruházások), az ezer főre jutó lakásépítések száma is kiemelkedően magas volt, és egy jó ideig a második legdrágább városnak számított, ezenfelül mára egyetemváros is, ahonnét két szomszédos ország fővárosa is elérhető. 

Emellett bár közigazgatásilag önállóak, több kistelepülés is összenőtt, összeér a várossal, ahol az átlagos bérleti díj 170-180 ezer forint, ám kevesebb az ingázó, mint Sopronban vagy Rajkán – sorolta Balogh László, hiszen Győrben helyben is van munkalehetőség.

Ami pedig Rajkát illeti, Pest vármegye után itt nőtt leginkább a lakosság. Az ingatlanok is megdrágultak, majdnem budapesti árszintről beszélhetünk. Lakóházat nem is találunk itt huszonötmillió forint alatt, egy 27 négyzetméteres lakóingatlan pedig majdnem harmincmillió forintba kerül – ismertette a szakértő.

Ami a határ menti ingatlanok áráról elmondható, hogy egyértelműen az ingázás veri fel az árakat, ami főleg a nyugati határszélre igaz, hiszen Kelet-Ausztriában magasabbak az árak, mint Nyugat-Magyarországon.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Csapó Balázs)