Bécs, Prága, illetve Varsó nagyjából harminc-negyven százalékkal drágább Budapestnél, míg Ljubljanában vagy Zágrábban a magyar fővároshoz hasonló szinten lehet lakást bérelni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére elmondta, ha a nagyobb egyetemvárosok albérletpiacát nézzük, érdemes az egy hálószobás garzonlakások átlagárait vizsgálni, a bérleti díjakat pedig forintra átváltva számolni – az árfolyam miatt lehet minimális eltérés.
Fotó: Bach Máté
Egyszobás albérletek alapján a legdrágább város Koppenhága (476 ezer forint), ezt követi Bazel, Oxford és Cambridge 450 ezer forint körüli albérletárakkal, de a top 5-ben München is helyet kapott – itt az átlagár 427 ezer forint a garzonok esetében. Nem sokkal marad le a sorban Utrecht és Eindhoven sem, Párizsban 363 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül egy garzonlakás egy hónapra, Brüsszelben ugyanez 332, Lisszabonban 324, Heidelbergben pedig 302 ezer forintnak megfelelő összeg.
Bécs ilyen téren a középmezőnyben található a szakértő által felsorolt árak szerint 256 ezer forintnak megfelelő átlagos garzonárakkal. A következő lépcső nagyjából huszonötezer forintnak megfelelő különbség, Nürnberg, Krakkó, Ljubljana és Graz hasonló árszintet képvisel.
A magyar fővárostól alig drágább Pozsony és Hannover, Bréma, Athén és Lipcse városában lényegében a hazai árszintet kell megfizetni – a budapesti garzonok átlagosan 140 ezer forintért érhetők el, az előbbiekben 165 és 185 ezer forint körül szóródik az átlagár.
Szarajevó és Szentpétervár tűnik feltűnően olcsónak, előbbi hetvenötezer, utóbbi százezer forintos átlagáraival. És ha e lista alapján vetjük össze, Budapest, illetve a magyar egyetemvárosok viszonylag olcsónak számítanak nemzetközi összevetésben. A keresletet viszont több visszajelzés alapján a magyar felsőoktatás világszínvonalú orvos- és mérnökképzése alakítja – hívta fel a figyelmet Balogh László. A külföldi hallgatóknak ugyanis az orvosképzés milliós tandíja és a relatíve olcsó lakhatás és megélhetés összességében megtérülő befektetés egy nemzetközileg elismert diplomáért cserébe. Ilyen téren – mivel a külföldiek és általában az egyetemi hallgatók a garzonlakások meghatározó bérlői körét jelentik – említhetjük a főváros mellett Szegedet és Pécset, valamint Debrecent a szakértő szerint. Balogh László utóbbi nagyvárossal kapcsolatban hozzátette, itt a kiterjedt nemzetközi hallgatói kapcsolatok mellett a beruházások is vonzerőt jelentenek, valamint ezzel együtt lakhatási igényt. Ehhez hozzájön az ingatlanok elmúlt 5–8 évben bekövetkezett drágulása, amely, most a befektetési célú vásárlást nézve, euróban kifejezve még mindig megfizethetőbb más nagyvárosokhoz képest.
A szakértő megjegyezte, a megvett lakásokat szívesen adják bérbe külföldi hallgatóknak úgy, hogy euróban kérik el tőlük a bérleti díjat. Az árfolyam pedig összességében mind a lakásvásárlásokat, mind a bérlést, mind pedig a megélhetési lehetőségeket alakítja, az összkép pedig az előbb említett tényezők összességében sokak számára kedvező lehet ahhoz, hogy Magyarországon tanuljanak.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)
