Továbbra is megfigyelhető, de már nem csupán a fővárosra korlátozódó jelenség, hogy egyes munkakörök miatt más országrészekből, például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Baranya vármegyéből érkeznek munkavállalók az ország középső régiójába, beleértve Kecskemétet. A nagyvárosok közül Győrt, Zalaegerszeget és Debrecent érdemes célpontként említeni – ismertette lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, rövid és középtávon az albérlet, hosszabb távon pedig a saját tulajdonú ingatlan a cél. Általánosságban az egzisztenciához mérten keresünk lakhatást, kompromisszum mutatkozhat ugyanakkor a település, alapterület vagy épp lakástípus tekintetében. Itt említette a szakember a panellakások árelőnyét, ami 25-30 százalék is lehet azonos alapterület mellett.
De arra is akad példa, hogy családi házba vágyók költöznek iker- vagy sorházba, akár panellakásból – főleg a koronavírus-járvány alatt értékelődött fel a kert szerepe.
Rámutatott: bár szerencsés együttállás, ha a lakó-, a munkahely, valamint az elérhető szolgáltatások, intézmények is a közelben vannak, rendszerint nem teljesül minden feltétel egyszerre, ugyanakkor a koronavírus-járványt követően a tisztán távmunka helyett teret kapott a hibrid munkavégzés. Ennek lehetősége, valamint az út- és vasúthálózat kiépítése, fejlesztése növelte a mobilitást.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, lakhelyválasztás során az emberek jellemzően hosszabb, akár több évtizedes távra terveznek, míg a munkahelyváltás ennél gyakrabban következik be. Emiatt nem életszerű, hogy valaki azért váltson lakhelyet, hogy az aktuális munkahelyéhez közelebb legyen, ugyanakkor sok esetben a lakhelyváltás fő oka a munkalehetőségek hiánya a lakhely közvetlen környezetében. A mozgásban jelentős szerepe lehet a vármegye- és az országbérletnek. A vármegye- és országbérlet révén kitágult az a terület, ahonnan akár a munkavállaló, akár a munkáltató oldaláról nézve anyagilag megéri ingázni a munkahelyre. Így pedig, minden más változatlansága mellett, felértékelődhetnek azon település ingatlanjai, amelynek jó a közlekedési kapcsolata akár a fővárossal, akár az adott megyeszékhellyel.
A mobilitás növekedése tehát tágította az agglomeráció kiterjedését és drágította is. A Velencei-tó például egyszerre a székesfehérvári és a fővárosi agglomeráció része – ismertette Balogh László. Ezzel a szakember szerint elmosódott az a nagyváros–kistelepülés árkülönbözőség, ami az előbbiekben több tíz milliós, utóbbiakban pedig 10-15 milliós ingatlanárakat jelentett. Már a kistelepüléseken is bőven találni 30-50 millió forint közötti házakat. Az ingatlan mint vagyontárgy felértékelődött – 2015 óta a háromszorosára nőttek az árak – emelte ki Balogh László.
Ahogyan az árakat a beruházások, az infrastruktúra fejlődése és a nagyobb mobilitás felfelé mozgatta, úgy a reálkeresetek csökkenése mérsékli azokat. Példákat is hozott a szakember.
Általános tendencia, hogy ahol alacsony (volt) a kínálat, ott akár egy-egy jobb vagy rosszabb lakás feltűnése az eladók közt jelentősen tudja befolyásolni az árakat, míg ahol akár több ezer ingatlanból áll a kínálat, ott ez kevésbé megfigyelhető.
Ahol jelentősen estek az árak, például a Veszprém vármegyei Csajágon, illetve a Békés vármegyei Kunágotán (38, illetve 36 százalékkal), húsznál is kevesebb hirdetést adtak fel. A lefelé történő ármozgások közül érdekesebb lehet még Balatonudvari –26, Balatonfenyves –21, Alsóörs –19 százalékkal, Gyál pedig hét százalékkal, de Szentendre csak hat, míg Visegrád öt százalékkal lett csupán olcsóbb.