A mobilitás növekedése tehát tágította az agglomeráció kiterjedését és drágította is. A Velencei-tó például egyszerre a székesfehérvári és a fővárosi agglomeráció része – ismertette Balogh László. Ezzel a szakember szerint elmosódott az a nagyváros–kistelepülés árkülönbözőség, ami az előbbiekben több tíz milliós, utóbbiakban pedig 10-15 milliós ingatlanárakat jelentett. Már a kistelepüléseken is bőven találni 30-50 millió forint közötti házakat. Az ingatlan mint vagyontárgy felértékelődött – 2015 óta a háromszorosára nőttek az árak – emelte ki Balogh László.
Ahogyan az árakat a beruházások, az infrastruktúra fejlődése és a nagyobb mobilitás felfelé mozgatta, úgy a reálkeresetek csökkenése mérsékli azokat. Példákat is hozott a szakember.
Általános tendencia, hogy ahol alacsony (volt) a kínálat, ott akár egy-egy jobb vagy rosszabb lakás feltűnése az eladók közt jelentősen tudja befolyásolni az árakat, míg ahol akár több ezer ingatlanból áll a kínálat, ott ez kevésbé megfigyelhető.
Ahol jelentősen estek az árak, például a Veszprém vármegyei Csajágon, illetve a Békés vármegyei Kunágotán (38, illetve 36 százalékkal), húsznál is kevesebb hirdetést adtak fel. A lefelé történő ármozgások közül érdekesebb lehet még Balatonudvari –26, Balatonfenyves –21, Alsóörs –19 százalékkal, Gyál pedig hét százalékkal, de Szentendre csak hat, míg Visegrád öt százalékkal lett csupán olcsóbb.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!