– Továbbra is kiemelten fontosak a lakáspiacon a panelek, hiszen közel 1,1 millió embernek adtak otthon, ez a teljes lakosság 11 százaléka. Budapesten a panelben élők aránya 25 százalékos, a megyei jogú városokat nézve pedig 24 százalékos az arány. A panellakások az előző, 2011-es népszámláláshoz képest főként a fővárosban egyedül élők körében váltak népszerűvé, ennek hátterében pedig a lakásdrágulás áll, mivel a panelek a téglaépítésű társaikhoz képest olcsóbban elérhetőek – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A budapesti paneleket június elején 789 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták eladásra, szemben a téglalakások 1,02 millió forintos árával, azaz előbbiek bő húsz százalékkal alacsonyabb áron elérhetőek.
A legnagyobb panelkínálattal rendelkező két városrészben, a III. és XI. kerületben a panelek 823 és 910 ezer forintos átlagára 28, illetve 12 százalékos árelőnyt jelent a téglalakásokhoz viszonyítva. A vármegyeszékhelyeken található paneleknél az összesített átlagár 552 ezer forint, szemben a téglalakások 688 ezer forintjával.
Az alaprajz-adatbázisból kiderül, hogy a fővárosban a legkisebb panellakás a pünkösdfürdői lakótelepen található húsz négyzetméteres ingatlan. A másik véglet a káposztásmegyeri lakótelep belső kétszintes, 123 négyzetméteres panellakása. – Érdekes, hogy a nyolcvanas évek végén épült lakások már nem egy kaptafára készültek. A legfiatalabb épületek már nagyon sok variációval épültek fel a jövendőbeli tulajdonosok igényeire szabva. Van példa tízemeletes épület tetején található tetőteraszra, de első emeleti lakáshoz tartozó erkélyen kialakított, lábazaton álló több tíz négyzetméteres minikertre is – mondott példákat a különleges panellakásokra Balogh László.
