Kiderült, hogy mi válik egyre inkább a gazdaság húzóerejévé

A háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon visszaesést mutat a huszonhét tagú közösség ipari termelése. Hazánk sem kivétel, azonban így is vannak biztató jelek a magyar gazdaságra nézve.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2023-ban egy számjegyűre csökkenti az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében döntöttek a Széchenyi-kártya-program folytatásáról is. Ezzel a vállalkozások 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, ötszázalékos kamat mellett vehetnek majd fel hitelt. Így új beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg az ipar területén is.

– Az adatok felemás képet mutatnak. Éves alapon az ágazat termelését továbbra is jelentős csökkenés jellemezte, ebben azonban szerepet játszik a magas bázis, miután az ipari termelés tavaly szeptemberben érte el történelmi csúcsát – ismertette Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza felhívta figyelmet arra, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat. Az exportra termelő szektorok több esetben növekedni tudtak, amelyben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet. Ezzel szemben a belföldi felhasználásra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) az alacsony belső kereslet miatt kevesebbet állítanak elő, mint egy évvel korábban – természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni.

Regős Gábor kedvezőnek nevezte, hogy havi alapon nőtt a termelés, de ez önmagában még nem jelent trendfordulót, hiszen az előző hónapban itt csökkenésről számolt be a KSH. 

A negyedéves termelési adatokat nézve már biztatóbb a kép, az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt.

A közgazdász szerint a következő időszakban az ipari termelés fokozatosan indulhat be, ehhez ugyanakkor szükség van a belső kereslet helyreállítására. Megjegyezte, hogy a forint a tavalyinál erősebb, mégsem az exportra termelő vállalkozások szenvednek, hanem a belső piacra termelők a magas infláció miatti alacsony kereslet eredményeként – ebben pedig jelentős szerepe van a forint korábbi gyengülésének. Ugyanakkor az ipari termelés kapcsán érdemes felhívni a figyelmet a külső kereslet okozta kockázatokra: nemcsak a magyar, de a német ipar teljesítményével is problémák vannak. Németországban a termelés havi alapon 1,4, míg éves alapon 3,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben, itt a harmadik negyedéves adat is 2,1 százalékos visszaesést mutat a második negyedévhez képest. Ami kedvező lehet, az a beruházások alakulása: bár nemzetgazdasági szinten a beruházások csökkennek, ezt leginkább az állami beruházások visszaesése okozza, az ipari beruházásoknál a probléma jóval kisebb.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Mercedes-Benz Manufacturing)