Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo

Kiderült, hogy mi válik egyre inkább a gazdaság húzóerejévé

Magyar Nemzet
2023.11.07. 10:57 2023.11.07. 11:13
Kiderült, hogy mi válik egyre inkább a gazdaság húzóerejévé

A háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon visszaesést mutat a huszonhét tagú közösség ipari termelése. Hazánk sem kivétel, azonban így is vannak biztató jelek a magyar gazdaságra nézve.

Szeptemberben az ipari termelés 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adat 5,8 százalékos csökkenést mutat. Augusztushoz képest a kibocsátás ugyanakkor 1,2 százalékkal emelkedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása bővült, míg a feldolgozóipari alágak többségében, köztük a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés. Az ipari kibocsátás az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mért szinttől.

Az elektromos járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma egyre inkább az export- és beruházásalapú magyar gazdaság húzóerejévé válik
(Forrás: Facebook / Szijjártó Péter)
 

– A havi növekedés biztató, ahogy az is, hogy a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is szárnyal a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártás és a villamos berendezések gyártása – nyilatkozta Fábián Gergely. 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szerint mindez jól mutatja, hogy az autóipar, az elektromos járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma egyre inkább az export és beruházás alapú magyar gazdaság húzóerejévé válik. 

Jelezte: a háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon Észtországban 11,9, Írországban 27,3, Szlovéniában 12,3, míg az Európai Unió egészében 4,4 százalékos visszaesést mutatott az ipar.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2023-ban egy számjegyűre csökkenti az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében döntöttek a Széchenyi-kártya-program folytatásáról is. Ezzel a vállalkozások 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, ötszázalékos kamat mellett vehetnek majd fel hitelt. Így új beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg az ipar területén is.

– Az adatok felemás képet mutatnak. Éves alapon az ágazat termelését továbbra is jelentős csökkenés jellemezte, ebben azonban szerepet játszik a magas bázis, miután az ipari termelés tavaly szeptemberben érte el történelmi csúcsát – ismertette Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza felhívta figyelmet arra, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat. Az exportra termelő szektorok több esetben növekedni tudtak, amelyben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet. Ezzel szemben a belföldi felhasználásra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) az alacsony belső kereslet miatt kevesebbet állítanak elő, mint egy évvel korábban – természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni.

Regős Gábor kedvezőnek nevezte, hogy havi alapon nőtt a termelés, de ez önmagában még nem jelent trendfordulót, hiszen az előző hónapban itt csökkenésről számolt be a KSH. 

A negyedéves termelési adatokat nézve már biztatóbb a kép, az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt.

A közgazdász szerint a következő időszakban az ipari termelés fokozatosan indulhat be, ehhez ugyanakkor szükség van a belső kereslet helyreállítására. Megjegyezte, hogy a forint a tavalyinál erősebb, mégsem az exportra termelő vállalkozások szenvednek, hanem a belső piacra termelők a magas infláció miatti alacsony kereslet eredményeként – ebben pedig jelentős szerepe van a forint korábbi gyengülésének. Ugyanakkor az ipari termelés kapcsán érdemes felhívni a figyelmet a külső kereslet okozta kockázatokra: nemcsak a magyar, de a német ipar teljesítményével is problémák vannak. Németországban a termelés havi alapon 1,4, míg éves alapon 3,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben, itt a harmadik negyedéves adat is 2,1 százalékos visszaesést mutat a második negyedévhez képest. Ami kedvező lehet, az a beruházások alakulása: bár nemzetgazdasági szinten a beruházások csökkennek, ezt leginkább az állami beruházások visszaesése okozza, az ipari beruházásoknál a probléma jóval kisebb.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Mercedes-Benz Manufacturing)
 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.