Mi történt a gazdaságban fél év alatt?

A háború, a szankciós politika és az energiaválság miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági környezet, így például a magas infláció, a fékeződő növekedés az egész unióban nehézségeket okoz. Mindezek tükrében megnéztük, hogy mi jellemezte az idei első félév hazai gazdasági folyamatait.

A beruházási aktivitás és ezzel együtt az építőipar teljesítménye gyengült az egy évvel korábbihoz képest, amiben az állami megrendelések kifutása és a lakásépítések, -felújítások visszaesése is szerepet játszott. A feldolgozóipar beruházásai viszont továbbra is nőttek, főleg a járműiparban és az akkumulátorgyártásban.

E két ágazat kibocsátása is számottevően emelkedett, ami mérsékelte az ipari termelés egészének csökkenését, és jelentősen hozzájárult a termékexport bővüléséhez, ezáltal a külkereskedelmi egyenleg javulásához. 

Ez utóbbiban az energiahordozók világpiaci árának visszaesése is fontos szerepet játszott. Folytatódott a hazai energiafelhasználás mérséklődése, amelyhez az év eleji, viszonylag enyhe időjárás és a takarékossági intézkedések mellett az ipar visszafogott teljesítménye is hozzájárult. A turizmus összességében élénkülő keresletét a növekvő külföldivendég-forgalom eredményezte. Az áruszállítás teljesítménye csökkent, míg a személyszállításé élénkült az egy évvel korábbihoz mérten.

A magyar gazdaság szempontjából továbbra is kedvező a magas foglalkoztatás és az alacsony munkanélküliség. Szeptemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,759 millió főre emelkedett, a férfiak körében 12 ezer fős, a nőknél nyolcezres növekedés volt. A munkanélküliek száma 2023 szeptemberében 191 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék.

A fenti folyamatok ismeretében a magyar kormány és az elemzők is arra számítanak, hogy az ország gazdasága jövőre állhat majd újra növekedési pályára. 

Kitekintés a tagállamokra

Magyarországon a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított, valamint a kiegyensúlyozott adat szerint is 1,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az első hat hónapban a tavalyi első félévhez képest, miközben az Európai Unióé 0,7 százalékkal bővült. A statisztikai hivatal emlékeztetett: a múlt esztendő második negyedéve óta az uniós növekedés is fokozatosan fékeződött, az idei második negyedévben már tizenegy tagállamban csökkent a GDP volumene. A teljes első félévet tekintve Magyarországgal együtt hét országban lett kisebb a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbinál (Finnországé és Svédországé pedig stagnált). Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2 százalékkal mérséklődött a GDP, a visegrádi országok közül pedig egyedül Szlovákiában emelkedett.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)