Mi történt a gazdaságban fél év alatt?

A háború, a szankciós politika és az energiaválság miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági környezet, így például a magas infláció, a fékeződő növekedés az egész unióban nehézségeket okoz. Mindezek tükrében megnéztük, hogy mi jellemezte az idei első félév hazai gazdasági folyamatait.

Lengyelországban 2021 óta a legalacsonyabb szintjére lassult az októberi éves infláció, szám szerint 6,5 százalékra. A lengyeleknél is célkitűzésként fogalmazta meg az ottani kormány az infláció leszorítását. Ezen a téren az első nagy sikert az jelentette, hogy szeptemberben a mutató 8,2 százalékra esett az augusztusi 10,1 százalék után. Azaz: Lengyelországban az ősz első hónapjára sikerült egy számjegyűre mérsékelni az inflációt, amely októberre tovább csökkent. Ahogy lapunk a minap megírta, Magyarországon is közel került az idei évre megfogalmazott célkitűzés teljesülése, az egy számjegyű mutató elérése. Ennek kapcsán ismertettük az elmúlt hónapokban zajló folyamatokat, amelyek bemutatását most folytatjuk, immáron kitágítva a kört a gazdasági pálya szélesebb spektrumára.

A statisztikai hivatal összegezte az idei első félév teljesítményét. Rámutattak arra, hogy a bruttó hazai termék (GDP) ebben az időszakban 1,7 százalékkal elmaradt az előző esztendő azonos időszakában mért teljesítménytől. Ehhez a fogyasztás és a bruttó felhalmozás alakulása egyaránt hozzájárult, miközben a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. Ahogy korábban jeleztük: az infláció januári tetőzését követően mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, így a reálbérek csökkenése is kisebb mértékű volt. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom az uniós országok többségére jellemző csökkenése a második negyedévben fokozatosan lassult.

A beruházási aktivitás és ezzel együtt az építőipar teljesítménye gyengült az egy évvel korábbihoz képest, amiben az állami megrendelések kifutása és a lakásépítések, -felújítások visszaesése is szerepet játszott. A feldolgozóipar beruházásai viszont továbbra is nőttek, főleg a járműiparban és az akkumulátorgyártásban.

E két ágazat kibocsátása is számottevően emelkedett, ami mérsékelte az ipari termelés egészének csökkenését, és jelentősen hozzájárult a termékexport bővüléséhez, ezáltal a külkereskedelmi egyenleg javulásához. 

Ez utóbbiban az energiahordozók világpiaci árának visszaesése is fontos szerepet játszott. Folytatódott a hazai energiafelhasználás mérséklődése, amelyhez az év eleji, viszonylag enyhe időjárás és a takarékossági intézkedések mellett az ipar visszafogott teljesítménye is hozzájárult. A turizmus összességében élénkülő keresletét a növekvő külföldivendég-forgalom eredményezte. Az áruszállítás teljesítménye csökkent, míg a személyszállításé élénkült az egy évvel korábbihoz mérten.

A magyar gazdaság szempontjából továbbra is kedvező a magas foglalkoztatás és az alacsony munkanélküliség. Szeptemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,759 millió főre emelkedett, a férfiak körében 12 ezer fős, a nőknél nyolcezres növekedés volt. A munkanélküliek száma 2023 szeptemberében 191 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék.

A fenti folyamatok ismeretében a magyar kormány és az elemzők is arra számítanak, hogy az ország gazdasága jövőre állhat majd újra növekedési pályára. 

Kitekintés a tagállamokra

Magyarországon a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított, valamint a kiegyensúlyozott adat szerint is 1,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az első hat hónapban a tavalyi első félévhez képest, miközben az Európai Unióé 0,7 százalékkal bővült. A statisztikai hivatal emlékeztetett: a múlt esztendő második negyedéve óta az uniós növekedés is fokozatosan fékeződött, az idei második negyedévben már tizenegy tagállamban csökkent a GDP volumene. A teljes első félévet tekintve Magyarországgal együtt hét országban lett kisebb a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbinál (Finnországé és Svédországé pedig stagnált). Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2 százalékkal mérséklődött a GDP, a visegrádi országok közül pedig egyedül Szlovákiában emelkedett.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)