Negyedik ülését tartotta a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) koordinációja mellett a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testülete. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az AmCham Hungary és a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alkotta fórum fő témája az aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet vizsgálata, illetve a jövőbeli feladatok áttekintése volt.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a kormány inflációellenes lépései sikeresek, a kormány már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenti a szankciós inflációt. Annak csökkenésével párhuzamosan pedig egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítása kerül fókuszba, 2024 így a gazdaság helyreállításának éve lesz. A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházás- és exportalapú gazdaságot tovább kell erősíteni, zöld- és digitális transzformációt kell végrehajtani. Új iparstratégiára van szükség, amely nagy hangsúlyt fektet többek között az elektromos autóiparra és a hadiiparra. Az új high-tech ipar jelenti a jövőt, a gazdaságfejlesztést a következő években elsősorban a gazdaságot kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések – logisztika és közlekedési hálózatok, energiatárolás – fogják meghatározni. A gazdasági felzárkózás érdekében a minisztérium egy tízpontos tervet dolgozott ki.
Nagy Márton tájékoztatta a résztvevőket a Széchenyi-kártya-program 2024-es meghosszabbításáról, amely változatlan termékstruktúra és feltételek mellett lesz elérhető, így a kkv-k továbbra is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix,ötszázalékos kamatozású hitelekhez férhetnek hozzá, amely jelentős segítséget nyújt a jelenlegi magas kamatkörnyezetben.
A Széchenyi-kártya-program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését. A 2023 elején elindult Széchenyi-kártya Max+ részeként eddig csaknem 42 ezer kérelmet fogadtak be 1700 milliárd forint értékben, amelyből csaknem ezermilliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya. A források legnagyobb mértkében a kereskedelem, és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazatokba irányulnak.
A gazdasági kamarák képviselői megköszönték a miniszter tájékoztatását, és jelezték, hogy az általa felvázolt kormányzati célokkal egyetértenek, azokat támogatják, hiszen közös cél és érdek a magyar gazdaság megerősítése, a növekedés helyreállítása. Kifejezték ugyanakkor, hogy a vállalkozásokat érintő energiaárak még jelenleg is magasak, azok kedvezőtlenül befolyásolják a hazai cégek versenyképességét. Meglátásuk szerint ennek egyik megoldásaként szükséges lehet megerősíteni a vállalati energiaközösségeket, amelyben a partnerek például közösen termelik meg, használják fel és esetlegesen tárolják a megújuló energiát. Ugyanakkor felvetették az ipari méretű energiatárolók hazai szabályozásának és adópolitikai vonatkozásainak a kamarák által képviselt vállalati érdekeknek megfelelő kialakítását is.
Ezek az intézkedések amellett, hogy jelentősen növelik az ország energiaszuverenitását, nagymértékben csökkenthetik a vállalatok energiaköltségeit. A kamarák mindezek mellett felajánlották közreműködésüket az EPR-díjak monitorozását illetően. Kifejtették, hogy amennyiben az adatok alapján szükséges, úgy a gazdasági és iparági szempontok figyelembevételével közösen kezdeményezni fogják az EPR díjak belső megoszlás szerinti esetleges felülvizsgálatát.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: Illyés Tibor)
