Célközelben jár az infláció letörése

Nagy az esélye annak, hogy már az év vége előtt egy számjegyű lesz az infláció Magyarországon. Cikkünk visszatekintést ad az elmúlt hónapokra, megnéztük, hogy honnan indultunk és jelenleg hol tartunk az infláció letörésében.

20230306 Kaposvár A vásárlókért „harcolnak” az üzletláncok. Szinte naponta jelentik be, hogy mely termékek árát mérséklik. Vannak olyan boltok, ahol csak néhány élelmiszer ára változott, a Lidl bejelentette, újabb száz termék árát csökkentik. Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert

A terv működik, a célzott kormányzati intézkedések hatékonyak és eredményesek, így ennek hatására a szankciós inflációt már az év vége előtt, várhatóan novemberre egy számjegyűre szorítja le a kormány – így reagált a Gazdaságfejlesztés Minisztérium a szeptemberi inflációs adatokra. A kilencedik hónapban a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Mindebből úgy tűnik, hogy közel kerültünk a célhoz, az egy számjegyű mutató eléréséhez. Ennek fényében érdemes áttekinteni, hogy honnan indultunk és hová jutottunk mostanra.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait és elemzését figyelembe véve azt látjuk, hogy az infláció mértéke másfél évig tartó emelkedés végén 2023 januárjában tetőzött hazánkban. Akkor a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Ezt követően kezdett fokozatosan lassulni az áremelkedés üteme. A KSH felhívta arra a figyelmet, hogy a dezinflációhoz bázis- és tárgyidőszaki folyamatok egyaránt hozzájárulnak. Ha az előbbit nézzük, akkor emlékezetes, hogy 2022-ben hónapról hónapra nőttek a fogyasztói árak. Ennek következtében az idei év egyes hónapjaihoz tartozó bázisok folyamatosan feljebb tolódtak. Az utóbbi kapcsán azt láthattuk, hogy a januári csúcsot követően az első fél évben az árak összességében 2,2 százalékkal, havonta átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Ez már jóval kisebb drágulási ütemet jelentett, mint ami az infláció felfutásának  időszakában (2021 augusztusa és 2023 januárja között) volt. Akkor egyik hónapról a másikra másfél százalékkal nőttek az árak.

Minden bizonnyal teljesül a kormány célkitűzése, az év végéig elérhető az infláció letörése

Az első fél évben a termelői oldalon enyhült a költségnyomás. Így az ipari termelői árak a 2022. októberi csúcs óta számottevően (2023 júniusáig összességében kilenc százalékkal) csökkentek. A mezőgazdasági árak is a tavalyi negyedik negyedévben tetőztek, az akkori rendkívül magas bázishoz képest a műtrágyák átlagosan 44, a fűtőanyagok húsz, a takarmányok tizenegy, az elektromos áram tíz százalékkal került kevesebbe 2023. második negyedévében, és a vetőmagok ára is mérséklődött (1,8 százalékkal).

A visszaeső keresletnek szintén árleszorító hatása volt. A csökkenő reálkeresetekkel és a magas kamatokkal összefüggésben a háztartások az idei első fél évben visszafogták fogyasztásukat. Így az két százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A kiskereskedelmi forgalom 2023 január–júniusa között tizedével volt kisebb az előző esztendő azonos időszakához képest.

A fentieket egybevéve azért megállapítható, hogy az idei év februárjától kedvezőbbé váló árfolyamatok ellenére a fogyasztói és a termelői árak 2023 első fél évében összességében jóval magasabbak voltak, mint az előző évnek ebben a szakaszában. Így például a háztartások fogyasztási szerkezetében a legnagyobb (29 százalékos) súlyú élelmiszerek ára 2023 január–júniusában átlagosan 38 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Nem véletlen, hogy a kormányzat ezen a téren több intézkedést is tett. Júliusban elindult az árfigyelő rendszer, amely négy hónapja támogatja a háború, a szankciók és a multik árspekulációja miatt megemelkedett infláció letörését. Megírtuk, hogy ennek eredményeként 62 termékkategóriából 52 esetében átlagosan 6,6 százalékkal csökkentek az átlagárak. A megfigyelt élelmiszerek árának július elejéhez képest mért mérséklődése közel 0,5 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,6 százalékpontos élelmiszer-inflációt csökkentő hatással járhatott a statisztikai hivatal inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve. Az árak csökkenését a kormányzat által június 1-jétől elindított, illetve augusztus 1-jével kibővített kötelező akciózás is támogatta.

A gazdaságfejlesztési miniszter mindezek mellett többször egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Ásványolaj-szövetséggel is. A tárgyalások eredményeként született meg az önkéntes kamatplafon, de a tárcavezető jelezte azt is, hogy – szem előtt tartva a szankciós infláció letörését – a kormány az üzemanyagárak moderálására törekszik. 

Borítókép: Többek között az árfigyelő rendszer is a drágulás mérséklését célozza (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)