Élő közvetítés
Spanyolország
ÉLŐ
Anglia

Drágán dől Európa az Egyesült Államok karjaiba

Az Európai Unió 2030-ra várhatóan csaknem annyi gázt vásárol majd az Egyesült Államoktól, mint amennyi az energiaválság előtt, vezetékes úton Oroszországból érkezett. Ezzel párhuzamosan – az Európai Bizottság elvárásai és a jelenlegi piaci tendenciák alapján – az unió gázfogyasztása jelentősen csökken. Azaz az amerikai gáz aránya várhatóan meghaladja majd a korábbi orosz arányt, így a függőség nagyobb lesz – mondta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

2023. 11. 24. 5:36
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz–ukrán háború kitörése után több uniós vezető, valamint egyes országok politikusai is arról kezdtek egyre hangsúlyosabban beszélni, hogy mennyire káros Európa kiszolgáltatottsága és függősége az energia területén. Szankciók sora született, melyek elvágták a kapcsolatok jelentős részét az orosz energiaszállítások előtt, nem is beszélve az Északi Áramlat vezetékeinek máig tisztázatlan felrobbantásáról. Európa kiszolgáltatottsága, függősége azonban ezzel egyáltalán nem múlt el. Sőt!

– Az Európai Unió 2030-ra várhatóan nagyobb függőségbe kerül Amerikától az energiaellátás terén, mint valaha volt Oroszországtól – mondta lapunknak Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: a Financial Times néhány hete összeszedte, hogy az Európai Unió egyes tagállamai és vállalatai mekkora ismert, hosszú távú szerződésállománnyal rendelkeznek az amerikai gázvállalatokkal. Mivel az új cseppfolyósított gázkapacitások kiépítése időigényes, a megállapodások egy része növekvő leszállított mennyiségeket rögzít a következő évekre.

– A gyűjtés tanulsága, hogy a már megkötött szerződések keretében leszállított gáz mennyisége 2030-ra jócskán meghaladja majd az évi százmilliárd köbmétert, ami várhatóan kiegészül még további hosszú távú szerződésekkel és azonnali beszerzésekkel is. Így tehát 2030-ra az Európai Unió csaknem annyi gázt vásárol majd Amerikából, mint amennyi az energiaválság előtt, vezetékes úton Oroszországból érkezett. Ezzel párhuzamosan – az Európai Bizottság elvárásai és a jelenlegi piaci tendenciák alapján – az unió gázfogyasztása jelentősen csökken, azaz az amerikai gáz aránya várhatóan meghaladja majd a korábbi orosz arányt, így a függőség nagyobb lesz – magyarázta a szakértő.

Az amerikai gáz az Egyesült Államokban mindig olcsóbb lesz, mint a cseppfolyósítást, szállítást és visszagázosítást követően Európában. Fotó: Europress/AFP

Adódik a kérdés: az amerikai függőséggel drágábban jut a kontinens energiaforráshoz, mint korábban? Hortay Olivér ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hosszú távú szerződések árképlete nem publikus. Így pontosan nem lehet megmondani, hogy a leszállítási árat milyen tényezők befolyásolják. Az általános gyakorlat alapján a beszerzési árat valamilyen irányadó piachoz vagy tőzsdéhez kötik, azaz a költséget az aktuális keresleti és kínálati viszonyok is befolyásolják.

– Az azonban biztosan állítható, hogy az Amerikából érkező cseppfolyósított gáz önköltsége magasabb a vezetékes orosz gázénál, ráadásul az új megállapodásokat az európai szereplők egy energiaválság közepén kötötték, amikor az eladók piaci pozíciója erősebb volt, mint korábban. Ezek alapján valóban kijelenthető, hogy az új beszerzések drágábbak lesznek a korábbiaknál – emelte ki a szakértő. Szerinte sokatmondó továbbá, hogy az elmúlt időszakban számos vezető (például Emmanuel Macron francia elnök) is panaszkodott arra, hogy az amerikai eladók nagyon drágán kínálják az energiát. Hortay Olivér elmondta azt is, hogy a magas költségek várhatóan jelentős gazdasági kihívások elé állítják az Európai Uniót. 

Az amerikai gáz az Egyesült Államokban mindig olcsóbb lesz, mint a cseppfolyósítást, szállítást és visszagázosítást követően Európában, így az új függőség várhatóan tartós versenyképességi hátrányt jelent majd a közösségnek.

A Századvég üzletágvezetője arról is beszélt, hogy a valódi vita nem önmagukban a függőség csökkentésére irányuló törekvésekről folyik – mert abban mindenki egyetért –, hanem azok módjáról. A szankciópártiak álláspontja szerint az Európai Uniónak a lehető leggyorsabban és a lehető legszigorúbb hatósági eszközökkel el kell vágnia magát korábbi legnagyobb beszállítójától, Oroszországtól. A helyettesítés oroszlánrészét szerintük a piacnak kell megoldani, és a gyors ütemű leválás költségeit a fogyasztóknak kell megfizetni. Ezzel szemben a másik tábor a függőséget diverzifikációval csökkentené. Azaz nem tiltaná az orosz beszerzéseket, hanem az erőfeszítéseit arra fordítaná, hogy megteremtse annak a lehetőségét, miszerint más beszállítók is nagy mennyiségű gázt juttathassanak az európai piacra, ezzel versenyre késztessék az orosz felet.

– A diverzifikációpártiak megoldási javaslata észszerűbb, mert potenciálisan ugyanúgy csökkenti a függést, csak nem rontja az ellátásbiztonságot, és nem okoz akkora költséget a fogyasztóknak – tette hozzá Hortay Olivér. 

 

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bloomberg/Getty Images)

 

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.