A globális minimumadóról szóló javaslat fő célja az adónemről szóló irányelv átültetése a hazai szabályozásba oly módon, hogy eközben megőrizzék a magyar adórendszer versenyképességét – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában. Rámutatott, a magyar gazdaság óriási ereje az adórendszer, amely az elmúlt években jelentősen hozzá tudott járulni a gazdaság növekedéséhez és ahhoz, hogy Magyarország a külföldi tőkevonzó képességét tekintve a régió bajnoka.
Kifejtette: a javaslat kizárólag a legnagyobb, cégcsoport szinten 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező, jellemzően multinacionális vállalatokat és vállalatcsoportokat érinti. Ez Magyarországon mintegy háromezer céget jelent – közölte. Az EU tagállamainak kötelezettsége december 31-ig átültetni az irányelvet nemzeti szabályozási körbe.
Varga Mihály kitért arra, hogy többek között magyar kezdeményezésre lehet majd beszámítani a bérköltség- és eszközértékrészt. Az eredmények között említette még, hogy a tényleges befizetésre vonatkozó profit egy jelentős részére nem vonatkozik a szabály. A 15 százalékos kulcs számításánál a társasági adón kívül még bezámítható például a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.
Szeberényi Gyula, a Fidesz vezérszónoka rámutatott:
alapvető nemzeti érdek a szabályozás bevezetése. Enélkül a magyar bevételek külföldön adóztathatóvá válnának
A DK-s Varju László szerint a magyar érdekeket előtérbe helyező szabályozás „jobb későn, mint soha”, ám kontrasztosnak tartja, hogy a hazai kisebb cégeket érintő változásokat is ugyanezen a napon tárgyaltak.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára azt mondta, a mostani javaslat egy nemzetközi vállalatokat érintő, de a lehető legkisebb mértékű adóemelés, mert a kormánynak az a célja, hogy a magyar cégek továbbra is a lehető legversenyképesebbek maradjanak – mondta. A magyar számvitel használhatósága óriási adminisztratív előny a hazai cégeknek, a halasztott adó bevezetése pedig szintén reformértékű előnyt jelent – közölte.
Csárdi Antal (LMP) kijelentette, hogy a globális minimumadóra szükség van, de a kormány szerinte a multinacionális cégeket szolgálja ki. Apáti István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, hogy a kormány korábban kézzel-lábbal tiltakozott az adó bevezetése ellen, most azonban azzal az érvvel áll elő, hogy ha az ország nem vezeti be az adót, azt más külföldi államok kasszájába fizetik be.
Hiszékeny Dezső (MSZP) többek közt arról beszélt, a multik nagyobb mértékű adóztatása az MSZP számára támogatható, mivel ezek a cégek gyakran azt az országot választják székhelyül, ahol kedvezőbb az adókörnyezet. Szerinte ugyanakkor adóparadicsom lett Magyarország, mert „jelenleg egy polgár magasabb adót fizet, mint egy cég”, utalva ezzel a kilencszázalékos társasági adóra.
Borítókép:Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: Kurucz Árpád)
