Még várni kell a beruházások felfutására

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a visszaeső kereslet és a magas kamatok következményét tükrözik a számok.

A beruházások a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,1 százalékos visszaesést mutattak, míg a csökkenés az előző negyedévhez képest 2,2 százalékos – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, a közigazgatás nemzetgazdasági ágban, valamint néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett.

– A háború és az elhibázott szankciók káros hatásai még a harmadik negyedévben is tetten érhetők voltak a beruházások alakulásában – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca szerint a visszaeső kereslet és a magas kamatok következményét tükrözik a statisztikai hivatal friss számai.

A kormány az idei évre az infláció csökkentését, míg 2024-re a növekedés helyreállítását tűzte ki célul. A minisztérium emlékeztetett: októberben az inflációt a kormány egy számjegyűre szorította vissza. 

Szeptembertől újra emelkednek a reálbérek, így a növekedés és a beruházások helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő.

 Ez a tárca szerint megfojtja a fogyasztást és a beruházásokat is, ezzel súlyos károkat okozva a gazdaságban.

– Az adatok tekintetében ugyanakkor pozitívként emelhető ki, hogy az autóipart és a high tech akkumulátoripart is magában foglaló feldolgozóiparban az első és második negyedévet követően ismét emelkedtek a beruházások, a harmadik negyedévben 6,8 százalékkal – hangsúlyozta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Emellett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a harmadik negyedévben nőttek a beruházások többek közt a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés területén és a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az oktatás területén is.

– A nominális adatokat tekintve megállapíthatjuk, hogy 2023 első három negyedévében 10215 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre a gazdaságban, amely az előző évhez viszonyítva 352 milliárd forintos növekménynek felel meg. Magyarország, a magyar gazdaság iránt töretlen a bizalom, ezt mutatja az is, hogy a külföldi befektetések beáramlása folyamatos és töretlen. A kormány célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjaként tovább erősítse a beruházás- és exportalapú gazdaságot – tette hozzá a tárca közleménye.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezőtlen beruházási aktivitás több tényezőre is visszavezethető.

 A legfontosabb talán az uniós források visszatartása és így az ehhez kapcsolódó beruházások elmaradása, de nagy szerepet játszik az állami és önkormányzati forráshiány, a magas kamatkörnyezet, az építőipar magas árai, illetve a gazdaságot jellemző általános bizonytalanság.

– E tényezők közül egyelőre a kamatkörnyezet kedvezőbbé válása kezdődött meg, az uniós forrásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, azaz a jelentősebb felfutásra a beruházásoknál még várni kell – ismertette. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Újvári Sándor)