Az európai gazdaság az idén veszített lendületéből a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítás miatt. A kihívássokkal teli év után azonban szerény fellendülés várható. Ezt nyilatkozta a minap az unió gazdaságpolitikai biztosa. Paolo Gentiloni felhívta arra is a figyelmet, hogy megnőtt az elmúlt hónapokban a kilátásokat fenyegető bizonytalanság az Ukrajna elleni elhúzódó háború és a közel-keleti konfliktus miatt. Az Európai Unió fő kereskedelmi partnerei, különösen Kína gazdasági teljesítménye szintén kockázatot jelenthetnek.
A lendületvesztést Magyarország sem kerülte el a fent említett okok miatt. Az Orbán-kormány több intézkedést hozott annak érdekében, hogy a visszaesést minél hamarabb leküzdje az ország. A ráfordított energia mára meghozta az eredményeket. Az idei év legnagyobb gazdasági ellenségévé az infláció vált. Ez kijelölte a célt is, amely ebből adódóan az áremelkedés letörését jelentette.
Lengyelország után hazánkban is sikerült végre egy számjegyűre csökkenteni a mutatót: októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak. Szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.
– A kormány infláció elleni harca beérett: az intézkedések januárban megállították a további emelkedést, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét – nyilatkozta nemrégiben a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton jelezte azt is, hogy jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. Hogy ez így történt-e, az csütörtökön bizonyosodhat be, akkor közli a Központi Statisztikai Hivatal a keresetek szeptemberi adatait. A tárcavezető szerint az infláció az év végére hat-hét százalékra apadhat, így a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását helyezheti előtérbe. A minap kiderült az is, hogy ezen a téren szintén kedvező fordulathoz érkezett az ország.
