– Kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai, jövőre három-négy százalékos lehet a növekedés – mondta tegnap a pénzügyminiszter egy nemzetközi gazdasági fórumon Budapesten. Varga Mihály az egyik londoni gazdaságpolitikai és monetáris elemzőház, az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) tanácskozásán kiemelte: a magyar gazdaság gyorsan helyreállt a járvány után, 7,1 százalékos növekedést ért el 2021-ben. A bővülés azonban lassult az orosz–ukrán konfliktus gazdasági hatásainak következtében. Ugyanakkor 2024-ben visszatérünk a dinamikus teljesítményhez. Kitért arra, hogy a munkaerőpiac stabil maradt, ellenáll a kihívásoknak, a munkanélküliség alacsony. A foglalkoztatottság rekordmagas az unión belül, a ráta elérte a 75 százalékot, ami jó eredmény. Emlékeztetett arra is, hogy az infláció januárban 25,7 százalékon elérte a csúcsát, majd októberre egy számjegyűre, 9,9 százalékra csökkent. A folyó fizetési mérleg egyensúlya javult az első fél évben, és idén a külkereskedelmi egyenleg is rekordot érhet el.
– A befektetések emelkedtek, itt a legmagasabb a ráta az unión belül, emellett jók a növekedési kilátások a befektetésekben, ami támogatja a teljes gazdasági bővülést – emelte ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály a távirati iroda ismertetése szerint az adózási rendszer versenyképességét kulcskérdésnek nevezte, és kiemelte, hogy a kilencszázalékos társasági adó a legalacsonyabb az unióban. A tárcavezető egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormány ragaszkodik a hiány folyamatos csökkentéséhez. Az idén a GDP arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya a bruttó hazai termék 5,2 százalékán alakulhat, míg 2024-re 2,9 százalékkal számolnak. Ez szükséges az uniós túlzottdeficit-eljárás elkerüléséhez.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy az elmúlt két évben az infláció lett a közellenség a világgazdaságban. Különösen ebben a régióban jelent nagy kihívást a fogyasztói árindex leszorítása, mostanra azonban a dezinflációs trend látható az eurózónában és a kelet-közép-európai régióban is. Az alelnök szólt arról is, hogy több mint tíz év után visszatértek a pozitív reálkamatok. A geopolitikai feszültségek erősödtek, ami általánosan növeli a növekedési kilátásokat és a befektetői hangulatot övező kockázatokat. A bizonytalanságot tovább erősíti az október elején kiújult gázai–izraeli konfliktus.
