Szeptemberben az építőipari termelés hat százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Augusztushoz képest a visszaesés 1,8 százalékot mutat – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
– Az ágazat éves alapú teljesítménycsökkenése nem meglepetés. Az előző hónap végén a rendelésállomány 23,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezt figyelembe véve a szeptemberi visszaesés még nem is olyan jelentős. Bár rámutat arra, hogy korábban mennyire túlfűtött volt az ágazat – ismertette Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza emlékeztetett : a korábbi magas rendelésállomány az építőipar termelői árainak számottevő megugrásához vezetett az elmúlt években – már jóval a magas infláció megjelenése előtt is. Az alacsony kereslettel a drágulás mértéke ugyan lassult (éves alapon 13,1 százalékkal, negyedéves alapon 1,5 százalékkal emelkedtek az árak), de még mindig jelentős szintet képvisel. Így az árak mérséklődéséről messze nem beszélhetünk. A korábbinál alacsonyabb keresletben a magas árak mellett az uniós források visszatartása, az állami és önkormányzati forráshiány, valamint a magas kamatkörnyezet játszik szerepet.
Regős Gábor szólt arról is, hogy a havi visszaesés szintén nem teljesen váratlan. A két nyári hónapban az ágazat teljesítménye kiemelkedőbben alakult, a mostani szint visszatérést jelen az április–júniusi hónapok termelési szintjére. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ágazat teljesítménye negyedéves alapon 3,5 százalékkal bővült, azaz a GDP-t pozitív irányba húzta.
– Ez megerősíti azt a várakozásunkat, hogy negyedéves alapon a harmadik negyedévben már bővült a magyar gazdaság – és talán a keddi adatban a meglepetés sem kizárható – emelte ki a közgazdász. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az építőipar jövőbeni teljesítményével kapcsolatban nem árt az óvatosság. Az ágazat rendelésállománya jelentősen, 30,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezen belül is a visszaesés az egyéb építményeknél volt jelentősebb, 42,6 százalék. Ez az a terület, ahol az állami beruházások elhalasztása és az uniós források visszatartása a legnagyobb problémát okozza.
– Az építőipar ismételt növekedési pályára állásához tehát szükséges az uniós források megérkezése, a költségvetési helyzet javulása, a kamatok mérséklődése, továbbá az ágazat termelési árainak csökkenése. Félő, hogy a kereslet növekedése az ágazatban ismét az árak dinamikus növekedéséhez vezet, ez pedig nemzetgazdasági szinten káros lenne – tette hozzá a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
