A héten a Központi Statisztikai Hivatal több adattal is jelentkezik, amelyek közül a keddi a legfontosabb: ekkor jelenik meg a harmadik negyedéves GDP első becslése. Ezt megelőzően azonban hétfőn még napvilágot látnak az építőipar szeptemberi adatai, illetve az ipari termelés szintén szeptemberi második becslése – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet vezető közgazdásza. Ismertette, az építőipar teljesítménye az elmúlt hónapokban felülmúlta a várakozásokat az alacsony kereslet ellenére is. Augusztusban az építőipar teljesítménye éves alapon mindössze fél százalékkal mérséklődött. Havi alapon a visszaesés ennél jelentősebb, ötszázalékos volt, ám ez tekinthető a júliusi 8,4 százalékos növekedés korrekciójának. A rendelésállomány augusztus végén 23,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami óvatosságra ad okot a szeptemberi várakozások kapcsán, ám jó hír, hogy az új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült. Az építőipar érdemi teljesítménybővüléséhez szükséges az állami beruházások újraindulása, aminek feltétele a költségvetési helyzet javulása, valamint a hazánknak járó uniós források folyósítása – sorolta Regős Gábor. A magánberuházások növekedését az uniós forrásokon kívül a hitelkamatok csökkenése tudja elősegíteni – tette hozzá.
Forrás: Shutterstock
Az ipari termelés szeptemberben az első becslés alapján havi alapon 1,2 százalékkal nőtt, míg éves alapon 7,3 százalékkal visszaesett – ismertette. A jelentős éves alapú mérséklődésben továbbra is az alacsony belső kereslet játszik szerepet, az exportra termelő ágazatok teljesítménye ennél kedvezőbben alakult. A belső kereslet helyreállása segíti az ipari teljesítmény növekedését is: ennek talán az első jele a havi alapú bővülés, ám trendfordulóról talán még korai lenne beszélni. A második becslésből kiderül az egyes iparágak termelésének alakulása, valamint a rendelésállomány változása.
A második negyedévben a GDP éves alapon 2,4 százalékkal csökkent, míg negyedéves alapon 0,2 százalékkal mérséklődött. Várakozásunk szerint a harmadik negyedéves GDP ennél jóval kedvezőbben alakul –
emelte ki Regős Gábor: negyedéves alapon egy százalékkal növekszik, éves alapon azonban még 0,4 százalékkal csökken. Ezzel tehát azt várjuk – tette hozzá –, hogy a négy negyedéves recesszióból kikerül a gazdaság és ismét növekedési pályára áll. Éves alapon a fogyasztás a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok, a háztartások óvatossága és a magas bázis miatt mérséklődhetett, de a beruházások esetében is csökkenés történhetett a magas kamatok, az uniós források visszatartása, továbbá az állami és önkormányzati forráshiány miatt. A nettó export azonban kedvezően teljesített várakozásaink szerint: a kivitel éves alapon növekedhetett, miközben a behozatal érdemben mérséklődött, tekintettel a belső kereslet csökkenésére. A vendégéjszakák száma alapján szintén ki kell emelni a turizmusexport vélhetően kedvező teljesítményét. Termelési oldalról az ipar negyedéves alapon már bővülni tudott, de az építőipar is a körülményekhez képest kedvezően teljesíthetett. A kiskereskedelmi forgalom negyedéves alapon stagnált. Kérdés, azon iparágak hogyan teljesítettek, amelyekről nem áll rendelkezésre havi adat.
Az MNB heti adatközlései közül a kedden megjelenő szeptemberi fizetésimérleg-adatokat érdemes kiemelni. Ezen adatok megjelenésével már lesz egy előzetes képünk a fizetési mérleg harmadik negyedéves alakulásáról. A folyó fizetési mérleg egyenlege augusztusban kismértékű, 79,1 milliárd forintos többletet mutatott. A többlet alapvetően a kedvező külkereskedelmi folyamatoknak köszönhető: az export stabil és minimális növekedést mutat, az import azonban a gyenge belső kereslet és az energiaárak normalizálódása miatt mérséklődik, így tehát az egyenleg javul. A folyó fizetési mérleg keddi adatközlésénél nem is ez lesz az igazán izgalmas, hanem a jövedelemáramlások alakulása: itt az első negyedévben a deficitünk a megnövekedett kamatkiadások és a profit húzta infláció nyomán emelkedett. Augusztusban az elsődleges jövedelmek hiánya 280,4 milliárd forintot tett ki – sorolta Regős Gábor.
Enyhe cseh és német recesszió
Az Eurostat heti adatközlései közül négyet érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Kedden jelenik meg a harmadik negyedéves GDP gyorsbecslése. Az előzetes adatok szerint az eurózóna és az Európai Unió gazdasága is összességében stagnált úgy havi, mint éves alapon a harmadik negyedévben. Előzetes adatot az Eurostat csak néhány tagországra közöl. Ezek közül a német és a cseh gazdaságot érdemes kiemelni a velük meglévő szorosabb kapcsolat miatt. A német gazdaság teljesítménye negyedéves alapon 0,1, míg éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött. A cseheknél a mutató 0,3 és 0,6 százalékkal csökkent. Ez a két adat a régiós kereslet szempontjából kedvezőtlen folyamatokat jelez. A keddi adatközlésből kiderül, hogy módosulnak-e az előzetesen közzétett adatok, illetve hogy hogyan alakul az egyes országok teljesítménye.
Forrás: Shutterstock
Eltérő teljesítmény a tagállamok között
Szerdán szeptemberi ipari és termék-külkereskedelmi adatokat ismerhetünk meg. Augusztusban az ipari termelés uniós szinten felemás képet mutatott: havi alapon az ipari termelés volumene mind az eurózónában, mind az Európai Unióban 0,6 százalékkal növekedett, azonban éves alapon az Eurostat 5,1, illetve 4,4 százalékos csökkenést mért. Éves alapon nagyon eltérő volt a teljesítmény alakulása az egyes tagállamok között – mutatott rá Regős Gábor – néhány nagyon jelentős és nehezen magyarázható visszaesés is történt, mint például az ír 27,3 százalékos, a szlovén 12,3 százalékos vagy az észt 11,9 százalékos teljesítménycsökkenés.
A pozitív oldalon ennél kisebb indexek jelennek meg: a legnagyobb bővülést Szlovákia (4,7 százalék), Dánia (3,5 százalék), illetve Málta (három százalék) érte el. Augusztusban a termék-külkereskedelemben az eurózóna 6,7 milliárd eurós többletet ért el az előző évi 54,4 milliárd eurós hiány után, miközben az Európai Unió egészét a 66,0 milliárd eurós deficit után 1,4 milliárd eurós szufficit jellemezte. A két övezetben mindkét forgalmi irányban visszaesés történt: az eurózóna kivitele 3,9 százalékkal, az Európai Unióé pedig 4,1 százalékkal csökkent, miközben a behozatal 24,6, illetve 27,8 százalékkal mérséklődött. Jól látható, hogy ebben nemcsak a volumen változása játszik szerepet, hanem a cserearány alakulása is: az energiaárak a tavaly augusztusi csúcsokhoz képest jelentősen csökkentek, ez pedig elsősorban az import árakra gyakorolt érdemi hatást. Szeptemberben hasonló tendencia folytatódhatott.
Közeledés a kétszázalékos inflációs célhoz az eurózónában
Pénteken az októberi inflációs adatok látnak napvilágot – ismertette Regős Gábor. Az előzetes adatok alapján az eurózóna inflációja októberben az előző havi 4,3 százalékról 2,9 százalékra lassult, azaz egyre közelebb kerül az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs céljához. Havi alapon az árak minimálisan, 0,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek drágulása az átlagosnál továbbra is jóval magasabb, 7,5 százalék, azonban az energia éves alapú 11,1 százalékos árcsökkenése visszahúzta az inflációt.
Az Amerikai Egyesült Államokban kedden közlik az októberi inflációs adatokat. Augusztusban az amerikai infláció havi alapon 0,4 százalékra mérséklődött az előző havi 0,6 százalékról, míg éves alapon 3,7 százalékot tett ki, hasonlóan az előző hónaphoz. Az Egyesült Államokban is csökkentek éves alapon az energiaárak, fél százalékkal, amelyen belül kiemelkedő a vezetékes gáz árának közel ötödével való mérséklődése. Átlag feletti ugyanakkor a szolgáltatások drágulása, itt 5,7 százalékos átlagos árnövekedést mértek. Az új inflációs adat a monetáris politika szempontjából lesz érdekes: bár alapesetben rövid távon nem számítunk a monetáris kondíciók változtatására, az infláció esetleges tartós növekedése esetében nem zárható ki további szigorítás sem. Ha erre nem lesz szükség, akkor az lesz a kérdés, hogy mikor kezd el a Fed lazítani – ebből a szempontból szintén az inflációs adatok a meghatározóak.
Borítókép: lIlusztráció (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)
