Negyedéves alapon már nőhetett a GDP

A héten kiderül, véget érhetett-e a technikai recesszió Magyarországon. Képet kaphatunk az egyes tagállamok GDP-növekedéséről is, Csehország és Németország esetében enyhe visszaesés várható a lapunknak nyilatkozó elemző szerint, míg az eurózóna inflációja jelentősen mérséklődhet, ezzel egyre közelebb kerül a kétszázalékos cél.

20220326 Zalaegerszeg A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya miniszteri biztosa a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján a zalaegerszegi ZalaZONE Ipari Park Rheinmetall gyárépületében Fotó: Katona Tibor KT Zalai Hírlap Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor

Az MNB heti adatközlései közül a kedden megjelenő szeptemberi fizetésimérleg-adatokat érdemes kiemelni. Ezen adatok megjelenésével már lesz egy előzetes képünk a fizetési mérleg harmadik negyedéves alakulásáról. A folyó fizetési mérleg egyenlege augusztusban kismértékű, 79,1 milliárd forintos többletet mutatott. A többlet alapvetően a kedvező külkereskedelmi folyamatoknak köszönhető: az export stabil és minimális növekedést mutat, az import azonban a gyenge belső kereslet és az energiaárak normalizálódása miatt mérséklődik, így tehát az egyenleg javul. A folyó fizetési mérleg keddi adatközlésénél nem is ez lesz az igazán izgalmas, hanem a jövedelemáramlások alakulása: itt az első negyedévben a deficitünk a megnövekedett kamatkiadások és a profit húzta infláció nyomán emelkedett. Augusztusban az elsődleges jövedelmek hiánya 280,4 milliárd forintot tett ki – sorolta Regős Gábor.

Enyhe cseh és német recesszió

Az Eurostat heti adatközlései közül négyet érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Kedden jelenik meg a harmadik negyedéves GDP gyorsbecslése. Az előzetes adatok szerint az eurózóna és az Európai Unió gazdasága is összességében stagnált úgy havi, mint éves alapon a harmadik negyedévben. Előzetes adatot az Eurostat csak néhány tagországra közöl. Ezek közül a német és a cseh gazdaságot érdemes kiemelni a velük meglévő szorosabb kapcsolat miatt. A német gazdaság teljesítménye negyedéves alapon 0,1, míg éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött. A cseheknél a mutató 0,3 és 0,6 százalékkal csökkent. Ez a két adat a régiós kereslet szempontjából kedvezőtlen folyamatokat jelez. A keddi adatközlésből kiderül, hogy módosulnak-e az előzetesen közzétett adatok, illetve hogy hogyan alakul az egyes országok teljesítménye.

Stagnálhatott az eurózóna gazdasága
Forrás: Shutterstock

Eltérő teljesítmény a tagállamok között

Szerdán szeptemberi ipari és termék-külkereskedelmi adatokat ismerhetünk meg. Augusztusban az ipari termelés uniós szinten felemás képet mutatott: havi alapon az ipari termelés volumene mind az eurózónában, mind az Európai Unióban 0,6 százalékkal növekedett, azonban éves alapon az Eurostat 5,1, illetve 4,4 százalékos csökkenést mért. Éves alapon nagyon eltérő volt a teljesítmény alakulása az egyes tagállamok között – mutatott rá Regős Gábor – néhány nagyon jelentős és nehezen magyarázható visszaesés is történt, mint például az ír 27,3 százalékos, a szlovén 12,3 százalékos vagy az észt 11,9 százalékos teljesítménycsökkenés. 

A pozitív oldalon ennél kisebb indexek jelennek meg: a legnagyobb bővülést Szlovákia (4,7 százalék), Dánia (3,5 százalék), illetve Málta (három százalék) érte el. Augusztusban a termék-külkereskedelemben az eurózóna 6,7 milliárd eurós többletet ért el az előző évi 54,4 milliárd eurós hiány után, miközben az Európai Unió egészét a 66,0 milliárd eurós deficit után 1,4 milliárd eurós szufficit jellemezte. A két övezetben mindkét forgalmi irányban visszaesés történt: az eurózóna kivitele 3,9 százalékkal, az Európai Unióé pedig 4,1 százalékkal csökkent, miközben a behozatal 24,6, illetve 27,8 százalékkal mérséklődött. Jól látható, hogy ebben nemcsak a volumen változása játszik szerepet, hanem a cserearány alakulása is: az energiaárak a tavaly augusztusi csúcsokhoz képest jelentősen csökkentek, ez pedig elsősorban az import árakra gyakorolt érdemi hatást. Szeptemberben hasonló tendencia folytatódhatott.

Közeledés a kétszázalékos inflációs célhoz az eurózónában

Pénteken az októberi inflációs adatok látnak napvilágot – ismertette Regős Gábor. Az előzetes adatok alapján az eurózóna inflációja októberben az előző havi 4,3 százalékról 2,9 százalékra lassult, azaz egyre közelebb kerül az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs céljához. Havi alapon az árak minimálisan, 0,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek drágulása az átlagosnál továbbra is jóval magasabb, 7,5 százalék, azonban az energia éves alapú 11,1 százalékos árcsökkenése visszahúzta az inflációt.

Az Amerikai Egyesült Államokban kedden közlik az októberi inflációs adatokat. Augusztusban az amerikai infláció havi alapon 0,4 százalékra mérséklődött az előző havi 0,6 százalékról, míg éves alapon 3,7 százalékot tett ki, hasonlóan az előző hónaphoz. Az Egyesült Államokban is csökkentek éves alapon az energiaárak, fél százalékkal, amelyen belül kiemelkedő a vezetékes gáz árának közel ötödével való mérséklődése. Átlag feletti ugyanakkor a szolgáltatások drágulása, itt 5,7 százalékos átlagos árnövekedést mértek. Az új inflációs adat a monetáris politika szempontjából lesz érdekes: bár alapesetben rövid távon nem számítunk a monetáris kondíciók változtatására, az infláció esetleges tartós növekedése esetében nem zárható ki további szigorítás sem. Ha erre nem lesz szükség, akkor az lesz a kérdés, hogy mikor kezd el a Fed lazítani – ebből a szempontból szintén az inflációs adatok a meghatározóak.

Borítókép: lIlusztráció (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)