A második negyedévben a legtöbb ágazatot bővülés jellemezte, ugyanakkor a közigazgatásban és az építőiparban jelentősebben, a mezőgazdaságban, a bányászatban és a szállítás, raktározás területén kismértékben csökkent az alkalmazásban állók száma. A piaci szolgáltatások területén kimagasló volt a létszámnövekedés, amihez a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása is hozzájárult. A legjelentősebb emelkedést a villamos berendezés gyártása (2700 fő) és a fémfeldolgozás ágakban (2500 fő) mérte a KSH, azonban a legnagyobb létszámú járműgyártásban kisebb csökkenés következett be (−400 fő). Az építőipar visszaesése a létszámváltozásban (−1800 fő) is éreztette a hatását, a vállalkozások körében ebben az ágban csökkent a legerőteljesebben az alkalmazásban állók száma.
A hivatalos megfogalmazás szerint a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. A második negyedévben ehhez a körhöz átlagosan 291 ezer fő tartozott, harmincezer fővel több, mint egy évvel korábban.
A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók közel kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, hatvan százalékuknak nincs érettségije, 36 százalékuknak pedig csak alapfokú végzettsége van.
Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!