Sikeres a munkaalapú átállás

Az elmúlt években több nehéz időszak befolyásolta a gazdaságokat, ilyen volt a koronavírus-járvány, és ilyen az orosz–ukrán háború is. Magyarországon azonban egy terület mindenképpen bebizonyította a válságállóságát, ez pedig a munkaerőpiac: sikeres az átállás a segélyalapúról a munkaalapú rendszerre.

A magyar gazdaságpolitika nagy sikere, hogy segélyalapúról munkaalapú rendszerre állt át az elmúlt tizenhárom év során. Elmondható, hogy az Európai Unióban hazánkban van az egyik legmagasabb foglalkoztatási és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta. A munkaerőpiac válságálló lett, nem törte meg az orosz–ukrán háború és az energiaválság kedvezőtlen hatása sem. Lapunk az elmúlt időszakban rendre beszámolt a foglalkoztatási mutató alakulásáról, amely tartósan 4,7 millió fő körüli szint van.

Kedvező, hogy a foglalkoztatottak számát hosszú ideje az elsődleges munkaerőpiac bővíti. Így például a legutóbb közölt, 2023 júliusa és szeptembere közötti időszakban az elsődleges hazai munkaerőpiacon a dolgozók száma éves összevetésben 13 ezer fővel, míg a külföldön dolgozóké 18 ezerrel nőtt. Mindezzel szemben a közfoglalkoztatottaké hatezerrel csökkent.

 Az Európai Unióban hazánkban van az egyik legmagasabb foglalkoztatási és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta

Az adatokból az is látszik, hogy az idei második negyedévben a nők foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,5 százalékra, a férfiaké 0,2 százalékponttal, 79 százalékra emelkedett. A koronavírus-járványt követően a nők foglalkoztatása gyorsabb ütemben nőtt a férfiakénál, így a foglalkoztatási rés (a nők és a férfiak foglalkoztatási rátái­nak eltérése) 2023 második negyedévére 8,5 százalékra csökkent.

Annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár növekedésének hatása 2023-ra már elenyésző volt (a nyugdíjkorhatár 2022-től kezdődően egységesen 65 év), az 55–64 évesek körében nem állt meg a foglalkoztatottság növekedése. 

Sőt a ráta ebben a korcsoportban javult a legnagyobb mértékben. Egy év alatt 4,1 százalékponttal, 69,4 százalékra nőtt a mutató, amelyhez hozzájárult a nők nyugdíj melletti munkavállalása is.

Az idei második negyedévben is Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben (3,1 százalékponttal) a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a múlt esztendő második negyedévéhez képest. A vármegyét hosszabb ideje a legmagasabb vagy kiemelkedő növekedés jellemzi. A kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű Nógrád és Baranya vármegyében is két százalékpont feletti volt a bővülés. A foglalkoztatottság szintje Budapestet (78,4 százalék) is megelőzve Győr-Moson-Sopron (80,2 százalék) és Komárom-Esztergom (79,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb (68,9 százalék) pedig Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyében.

A második negyedévben a legtöbb ágazatot bővülés jellemezte, ugyanakkor a közigazgatásban és az építőiparban jelentősebben, a mezőgazdaságban, a bányászatban és a szállítás, raktározás területén kismértékben csökkent az alkalmazásban állók száma. A piaci szolgáltatások területén kimagasló volt a létszámnövekedés, amihez a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételei­nek szigorítása is hozzájárult. A legjelentősebb emelkedést a villamos berendezés gyártása (2700 fő) és a fémfeldolgozás ágakban (2500 fő) mérte a KSH, azonban a legnagyobb létszámú járműgyártásban kisebb csökkenés következett be (−400 fő). Az építőipar visszaesése a létszámváltozásban (−1800 fő) is éreztette a hatását, a vállalkozások köré­ben ebben az ágban csökkent a legerőteljesebben az alkalmazásban állók száma. 

A hivatalos megfogalmazás szerint a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. A második negyedévben ehhez a körhöz átlagosan 291 ezer fő tartozott, harmincezer fővel több, mint egy évvel korábban. 

A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók közel kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, hatvan százalékuknak nincs érettségije, 36 százalékuknak pedig csak alapfokú végzettsége van. 

Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)