Sok szó esett az elmúlt időszakban a kormány rövid távú gazdasági céljairól, ilyen például az infláció letörése és a gazdasági növekedés visszaállítása. Ezúttal egy hosszabb távra szóló tervre fókuszálunk. A kormány szándéka az, hogy Magyarország 2040-re az innováció alapján a világ kétszáz országa közül benne legyen az első tízben. (Hazánk az európai uniós tagállamok rangsorában jelenleg a 21. helyen áll.) Ennek érdekében az állam évente mintegy háromszázmilliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben ez az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter ezzel kapcsolatban nemrégiben hangsúlyozta: a Neumann János-program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A kitűzött cél elérését szolgálja Szijjártó Péter minapi bejelentése is. A külgazdasági és külügyminiszter jelezte: a kutatás-fejlesztési beruházásokra adható maximális támogatás értéke 15 millió euróról 25 millió euróra növekszik. Sőt, a jelenlegi 25 helyett akár már ötvenszázalékos maximális támogatási intenzitás mellett is kaphatnak hozzájárulást a vállalatok.
Tavaly a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított összeg nemzetgazdasági szinten közel 887 milliárd forint volt, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,33 százalékát tette ki. A Központi Statisztikai Hivatal összegzéséből kiderül, hogy a pénz 72 százalékát, 632 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 16 százalékát (138 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 13 százalékát (112 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. A múlt évben mintegy háromezer kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon, csaknem hattizedük a vállalkozási szektorban. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma csaknem 92 ezer főt tett ki, 74 százalékuk kutató volt.
