Felértékelődött a kutatás-fejlesztés

Gyakran éri az a vád az ellenzék részéről a kormányt, hogy a magyar gazdaság az összeszerelő üzemekre épül. A hazai gazdaság területe ugyanakkor ennél már jóval színesebb, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a magasabb hozzáadott értéket képviselő beruházások. Sőt, a kormány jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy hazánk előrébb jusson az innovációs és kutatás-fejlesztési pályán. Ehhez a vállalatok hozzájárulást is kaphatnak.

2023. 12. 19. 5:36
Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el. Ugyan 2022-ben a vállalkozásoktól származó összeg (393 milliárd forint) 14 százalékkal elmaradt a 2021. évitől, a kutatás-fejlesztési tevékenység 44 százalékát ebből a forrásból finanszírozták. Az államháztartási keret 2022-ben a terület költségeinek 36 százalékát (315 milliárd forintot) fedezte. A külföldről származó összeg több mint egyharmadával emelkedett, aránya 14-ről 19 százalékra nőtt egy év alatt. E források döntő részét a vállalkozási szektorban használták fel. A kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja 2022-ben is igen magas volt. Azaz: a top száz vállalkozás költötte el a szektor ráfordításának a 73, míg a teljes nemzetgazdaságinak az 52 százalékát. Az elmúlt években a műszaki tudományok területén emelkedett a legdinamikusabban a felhasznált összeg, ezek a teljes ráfordítás 57 százalékát adták. 

A műszaki tudományokon belül a legtöbbet a gyógyszeripari, valamint a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok területén költöttek kutatás-fejlesztésre. 

A második legjelentősebb területet változatlanul a természettudományok képviselték, az itt folyó kutatásokra felhasznált összeg (196 milliárd forint) és annak aránya (22 százalék) alig változott. Az orvostudományok területén felhasznált pénz egy év alatt 37 százalékkal nőtt, így a teljes kutatás-fejlesztési ráfordításon belüli aránya hatról 8,4 százalékra emelkedett.

Csák János miniszter egyébként korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett célok elérése érdekében újították meg a Magyar Kutatási Hálózatot, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működését, valamint ezért alakították meg a Kutatási Kiválósági Tanácsot. 

Borítókép: A kormány szándéka szerint hazánk 2040-re a világ tíz leginnovatívabb országának egyike lesz (Fotó: Kurucz Árpád) 

 

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.