Másfél év után ismét egy számjegyű lehet az alapkamat

Idehaza az ipari termelői árak mérséklődése tovább enyhíti az inflációs nyomást a gazdaságban, mivel a termelői árak fokozatosan a fogyasztói árakban is megjelennek. Az infláció az euróövezetben is lassult, ám a magas kamatszintek és a visszafogott kereslet miatt a gazdasági növekedés még nem tudott helyreállni. A héten a jegybank száz bázispontos kamatvágásról dönthet.

20200610 Budapest Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

 

Száz bázispontos kamatvágás jöhet

Kedden ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. – Virág Barnabás, a jegybank alelnöke január közepén egy bécsi konferencián már felvetette a száz bázispontos kamatcsökkentés lehetőségét a januári ülésen, ezzel tesztelve a piaci reakciókat. Ebből kiindulva mi is száz bázispontos lépésre számítunk a keddi ülésen – mondta Molnár Dániel. Ezzel az alapkamat 2022 júliusa óta először lenne egy számjegyű, 9,75 százalék. A nagyobb lépést a decemberben 5,5 százalékra lassuló infláció is lehetővé teszi, mivel ezzel együtt is érdemi mértékű marad a reálkamat, amelyet a jegybank szükségesnek tart az inflációs cél eléréséhez. Ugyanakkor a forint utóbbi két hétben látott gyengülése óvatosságra intheti a jegybankot. A kérdés inkább a jegybanki kommunikáció lesz, hogy január után milyen ütemű kamatcsökkentést tervez a Monetáris Tanács. A bécsi konferencián Virág Barnabás akár egymás után három, száz bázispontos lépést is lehetségesnek tartott, várhatóan ennek gazdasági feltételeit is ismerteti majd a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón.

A tavalyi harmadik negyedévben az eurózóna gazdasága negyedéves alapon 0,1 százalékkal zsugorodott, míg éves alapon stagnált. Elemzők arra számítanak, hogy az utolsó negyedévben is ugyanez lesz a tendencia. Fotó: Shutterstock

 

Mi történik az eurózónában?

– Kedden publikálja az Eurostat az eurózónára vonatkozóan a tavalyi negyedik negyedéves GDP előzetes becslését, míg csütörtökön az eurózóna januári inflációjának első becslését, továbbá a 2023. decemberi munkanélküliségi rátát megismerhetjük – sorolta Molnár Dániel. A tavalyi harmadik negyedévben az eurózóna gazdasága negyedéves alapon 0,1 százalékkal zsugorodott, míg éves alapon stagnált. Éves alapon ekkor hét eurózóna tagország GDP-je csökkent, legnagyobb mértékben Írországé (5,6 százalék) és Észtországé (négy százalék), ezen két ország esetében a negyedéves visszaesés is egy százalék felett alakult. Ellenben Málta 7,1, Horvátország pedig három százalékkal bővült. Az elemzői várakozások szerint negyedéves alapon ismét 0,1 százalékkal mérséklődhetett az eurózóna gazdasági teljesítménye, ami pedig éves szinten ismét stagnálást jelentene.  

Vagyis hiába lassult az infláció az euróövezetben, a magas kamatszintek és a visszafogott kereslet miatt a gazdasági növekedés még nem tudott helyreállni

 – hívta fel a figyelmet az elemző.

A 2023-es év decemberében az infláció a novemberi 2,4 százalékról 2,9 százalékra gyorsult az eurózónában, miközben havi alapon 0,2 százalékkal nőttek az árak. Ugyanakkor az energiaárak és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított maginfláció az előző havi 4,2 százalékról 3,9 százalékra lassult a tavalyi év utolsó hónapjára. Azaz: tovább enyhült az inflációs nyomás az eurózónában. Az elemzői várakozások szerint januárban éves alapon 3,1 százalékkal növekedhettek az árak az euróövezetben.

– Az Európai Unióban 2023 novemberében 5,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, ami éves alapon 0,2, míg havi alapon 0,1 százalékpontos csökkenést jelent. A tagországok közül már csak Spanyolországban volt két számjegyű a munkanélküliségi ráta, 11,9 százalék, miközben Máltán, Csehországban és Lengyelországban a három százalékot sem érte el az állástalanok aránya az aktívakon belül – sorolta Molnár Dániel.

 

Ülésezik a Fed is

Kedden és szerdán ülésezik az amerikai Fed nyílt piaci bizottsága. – A Fed esetében nem számítunk lépésre, az alapkamat az 5,25-5,5 százalékos sávban maradhat az Egyesült Államokban. A kamatdöntés kapcsán itt is leginkább a jegybanki kommunikációra érdemes figyelni. A piacok korábban akár már egy márciusi kamatcsökkentést is valószínűnek tartottak, ezen várakozásokat ugyanakkor a Fed igyekezett hűteni. Emellett a piacok a jegybank által tavaly decemberben előrevetített háromnál több kamatcsökkentést áraztak. Szerda este kiderül, változott-e a jegybank álláspontja ezen kérdéseket illetően a decemberi kamatdöntés óta – tette hozzá a szakértő.

Pénteken publikálják a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számának januári alakulását az Egyesült Államokban. Tavaly decemberben a 170 ezres piaci várakozásokkal szemben 216 ezer új nem mezőgazdasági munkahely jött létre, ugyanakkor mivel a megelőző két havi adatot lefelé korrigálták, így a munkaerőpiacról alkotott kép vegyesnek tekinthető. Januárra vonatkozóan az elemzők 162 ezres növekedést várnak, amely összességében alacsonynak tekinthető, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékon stagnálhatott. A foglalkoztatási adatok az Egyesült Államokban azért is fontosak, mivel a Fed célja a kétszázalékos infláció mellett a teljes foglalkoztatás fenntartása, így pedig a munkaerőpiaci helyzet közvetlen befolyással van a monetáris politikára.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete (Fotó: Kurucz Árpád)