A magyar költségvetés az elmúlt években a válságokban is helytállt, és bár a reálbérek tavaly év eleji csökkenése miatt visszaeső fogyasztás mérsékelte az adóbevételeket, így a 2023-as hiány a GDP hat százaléka lehet, az idei feladat az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni, a hiánycsökkentésnek pedig hosszabb kifutási időt kell hagyni. A három százalék alatti hiány 2025-re érhető el – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Inforádió Aréna műsorában.
A költségvetést és az államháztartást nem lehet elszakítani a gazdaság helyzetétől, az egyensúlyjavulás azonban folyamatos – mondta.
A magyar költségvetés az elmúlt években jól teljesített, a válságban is helyt állt
– Hangsúlyozta. Példaként említette, hogy a pandémia alatt előre nem tervezett elemeket, 2021-ben az újraindítás programjait, majd a 13. havi nyugdíj visszaépítését a magyar költségvetés finanszírozni tudta. Hozzátette: a hiány magasabb a hosszú távon egészségesnél, ezért ennek csökkentése a feladat.
Tavaly a reálbérek az év első felében csökkentek, szeptembertől álltak vissza a növekvő pályára, a lakosság pedig alkalmazkodott a helyzethez, kevesebbet fogyasztott, az alacsonyabb fogyasztás pedig kevesebb adóbevételt jelentett – mondta a pénzügyminiszter.
A fenntartható, stabil gazdasági növekedés kialakításához a költségvetési fegyelmet fenn kell tartani, az államháztartásnak egyensúlyban kell lennie.
– emelte ki Varga Mihály.
A miniszter szerint 2023-ban a magyar költségvetés a GDP hat százaléka körüli hiánnyal zárhat, és kifejtette: az idén egy mérsékeltebb hiánykiigazításra lesz szükség. A háromszázalékos hiánycél egy év alatt nem teljesíthető, véleménye szerint ez kétéves forgatókönyv lehet. Az idei feladat az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni, a hiánynak hosszabb kifutási időt kell hagyni, a hat százalékról a három százalék alatti hiány 2025-re érhető el – mondta. Az államadósság szerkezetéről Varga Mihály elmondta, hogy az előnyösen változott, finanszírozhatóbbá vált. Az ország devizakitettsége csökkent, a futamidő négy évről hat évre nőtt a forint- és devizakötvény-kibocsátásokkal, a lakossági finanszírozás arányát pedig növelték az adósságszerkezeten belül.
Az infláció letörése után fontos feladat, hogy a növekedés visszaépüljön,
a tárca az idén 3,5-3,6 százalék körüli gazdasági bővüléssel és 5,2 százalékos éves inflációval számol – mondta a pénzügyminiszter.
Jó kilátás van arra, hogy az infláció tovább csökkenjen, a januári adat kedvezőbb lehet a decemberinél is: az online kasszák adatai alapján akár négy százalék alatti is lehet, az infláció leszorítását pedig folytatni kell – hívta fel a figyelmet.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy megindult az uniós támogatások kiutalása, tavaly december közepe óta 520 milliárd forint érkezett.
Az uniós támogatások Magyarországnak járnak,
egy eurócentről sem szabad lemondania az országnak – hangsúlyozta. Hozzátette: az elmúlt több mint egy évben bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság működőképes volt uniós források nélkül is, a költségvetés teljesítette a fejlesztésekkel kapcsolatos kifizetéseit.
A pénzügyminiszter szóba hozta azt is, hogy adóerőképesség alapján a tehetősebb települések befizetnek a hátrányos helyzetűeket támogató alapba,
a főváros azonban a szolidaritási összeget nem fizette be tavaly,
ami szerinte inkorrekt, és nem felel meg a hatályos szabályoknak.
A 13. havi nyugdíjat februárban egy összegben kifizetik, ez az idén több ötszázmilliárd forintot jelent. A magyar államháztartás, költségvetés van olyan állapotban, hogy ez ne jelentsen gondot – szögezte le a pénzügyminiszter.
A családipótlék-rendszer módosítását a kormány nem tervezi,
a magyar családtámogatási rendszer sikeres,
az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest – mondta Varga Mihály.
