A magyar költségvetés az elmúlt években a válságokban is helytállt, és bár a reálbérek tavaly év eleji csökkenése miatt visszaeső fogyasztás mérsékelte az adóbevételeket, így a 2023-as hiány a GDP hat százaléka lehet, az idei feladat az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni, a hiánycsökkentésnek pedig hosszabb kifutási időt kell hagyni. A három százalék alatti hiány 2025-re érhető el – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Inforádió Aréna műsorában.
A költségvetést és az államháztartást nem lehet elszakítani a gazdaság helyzetétől, az egyensúlyjavulás azonban folyamatos – mondta.
A magyar költségvetés az elmúlt években jól teljesített, a válságban is helyt állt
– Hangsúlyozta. Példaként említette, hogy a pandémia alatt előre nem tervezett elemeket, 2021-ben az újraindítás programjait, majd a 13. havi nyugdíj visszaépítését a magyar költségvetés finanszírozni tudta. Hozzátette: a hiány magasabb a hosszú távon egészségesnél, ezért ennek csökkentése a feladat.
Tavaly a reálbérek az év első felében csökkentek, szeptembertől álltak vissza a növekvő pályára, a lakosság pedig alkalmazkodott a helyzethez, kevesebbet fogyasztott, az alacsonyabb fogyasztás pedig kevesebb adóbevételt jelentett – mondta a pénzügyminiszter.
A fenntartható, stabil gazdasági növekedés kialakításához a költségvetési fegyelmet fenn kell tartani, az államháztartásnak egyensúlyban kell lennie.
– emelte ki Varga Mihály.
A miniszter szerint 2023-ban a magyar költségvetés a GDP hat százaléka körüli hiánnyal zárhat, és kifejtette: az idén egy mérsékeltebb hiánykiigazításra lesz szükség. A háromszázalékos hiánycél egy év alatt nem teljesíthető, véleménye szerint ez kétéves forgatókönyv lehet. Az idei feladat az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni, a hiánynak hosszabb kifutási időt kell hagyni, a hat százalékról a három százalék alatti hiány 2025-re érhető el – mondta. Az államadósság szerkezetéről Varga Mihály elmondta, hogy az előnyösen változott, finanszírozhatóbbá vált. Az ország devizakitettsége csökkent, a futamidő négy évről hat évre nőtt a forint- és devizakötvény-kibocsátásokkal, a lakossági finanszírozás arányát pedig növelték az adósságszerkezeten belül.
Az infláció letörése után fontos feladat, hogy a növekedés visszaépüljön,
a tárca az idén 3,5-3,6 százalék körüli gazdasági bővüléssel és 5,2 százalékos éves inflációval számol – mondta a pénzügyminiszter.