A magunk mögött hagyott esztendő az előzetesen vártnál is nehezebb volt. A szankciók visszaütő hatásaival tetézett energiaválság, a nemzetközi szinten elszabadult áremelkedések, a szomszédos országban dúló háború, valamint a kereskedelmi konfliktusok kiéleződésének következményeivel is szembe kellett nézni. Sikerként könyvelhető el ugyanakkor a rezsivédelem fenntartása, ahogy a magas foglalkoztatási szint megőrzése is. Visszatekintve már látjuk azt is, hogy a gazdaságnak mely ágazatai veszítettek legtöbbet, és melyek tudtak a nehezített pályán is kedvezőbb teljesítményt nyújtani.
A magyar gazdaság tavalyi első háromnegyed éves visszaesésében a nemzetgazdaság több területe szerepet játszott: csökkent az ipar, az építőipar és számos szolgáltatás – közülük legnagyobb mértékben a kereskedelem – teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. Ezek negatív hatását a tavalyi súlyos aszály miatt rendkívül alacsony bázisról induló mezőgazdaság, valamint néhány szolgáltató ág (elsősorban az egészségügy, szociális ellátás) bővülése tompította.
A nagy vesztesek közül a kiskereskedelmet emeljük most ki. Az ágazat forgalma mind a három fő üzlettípusban (élelmiszer, nem élelmiszer, üzemanyag) visszaesett az említett periódusban. Ennek több oka volt. Ez egyrészt az előző év azonos időszakára, azaz a magas bázisra vezethető vissza, amikor a háztartások elkölthető jövedelmét kedvezően befolyásolták egyes kormányzati intézkedések. Ilyen volt a minimálbér és a bérminimum emelése, a fegyverpénz kifizetése, a Szép-kártyára érkező juttatások élelmiszer-vásárlásra fordíthatósága, a 13. havi nyugdíj kifizetése és személyi jövedelemadó visszatérítése. Másrészt pedig a – szankciók miatt kialakult magas infláció és az árspekulációk következtében – csökkenő reálkereset visszafogta a vásárlóerőt. Az ágazatban mért visszaeséssel Magyarország esete olyannyira nem példa nélküli, hogy hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok többségében is zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom. A magyar kormány nem ült tétlenül, több fronton támadást indított az infláció letörésére, amely a tervezettnél hamarabb sikerült is.
Ez hozzájárult ahhoz, hogy 2023 szeptemberétől újra emelkedjen a reálkereset értéke, a fizetések vásárlóereje. A kiskereskedelmi szektor hosszú hónapok után novemberben adott életjelet, amikor októberhez képest már bővülést mutatott a forgalom.
Most pedig nézzük meg azt az ágazatot, amelyet szintén nem kíméltek a nehézségek, mégis előrébb tudott lépni. A múlt évben a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ez 6,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Nem véletlenül nyilatkozott úgy Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek, hogy büszkeséggel töltötte el az agrárium teljesítménye. Tavaly megesett, hogy az elemzők is azzal kezdték a bruttó hazai termék adatainak értékelését, hogy az agrárium „tolja a GDP-t és húzza ki a háború és a szankciók okozta recesszióból az országot”. Megdőlt a támogatások kifizetési rekordja, mintegy 1300 milliárd forint körüli összeg került ezúton a gazdálkodókhoz. A tárcavezető szerint a tavalyi nagy ugrást jól érzékelteti, hogy amíg Vidékfejlesztési program keretében korábban átlagosan heti 6,7 milliárd forintot fizettek ki, addig 2023-ban ez több mint a duplájára, heti 13,7 milliárd forintra nőtt.
Az idei évről nemcsak a kormány, hanem az elemzők is azt állítják, hogy jobb lesz, mint a tavalyi. A feladat adott, az infláció letörése után helyre kell állítani a gazdasági növekedést.
Ehhez pedig elengedhetetlen a belső motorok erősítése. Ehhez szükség van a lakossági fogyasztás felpörgésére, amelyre a reálbérek emelkedése is esélyt ad. A belgazdasági termelés és a beruházások magasan tartása mellett a munkaerőpiaci aktivitást is tovább kell növelni. Fontos az is, hogy a hitelezés területén előbb-utóbb a kamatcsökkentések hatása is megjelenjen.
