– Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására – ezt nyilatkozta a minap a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton ezzel megerősítette azt a célt, melyet még a múlt év derekán tűzött ki maga elé a kormány. A terv az – és ez szerepel az idei költségvetési törvényben is –, hogy a bruttó hazai termék (GDP) bővülése elérje a négy százalék körüli szintet. Adódik a kérdés: milyenek erre az esélyek?
A hangsúly a bővülésen
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a múlt héten a Világgazdaságnak nyilatkozott ebben a témában. Fontosnak nevezte, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított aránya 25 százalék felett maradjon, ami biztosítja a növekedési tervek megvalósulását. – A beruházások egy része működő tőkéből valósul meg, és rekordnagyságú működő tőke érkezik az országba, emellett óriási mennyiségű beruházás (autógyárak, akkumulátorgyárak építése) van folyamatban, ami szintén a gazdasági növekedést támogatja – ecsetelte. Az elmúlt időszak adatai egyénként azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő vállalatok teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni.
Ezt a kormány 2024-ben négy, egyenként is jelentős eszközzel támogatja: a Széchenyi-kártya-program kibővítésével, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram keretének 1200 milliárd forintra emelésével és folytatásával, az Élelmiszeripari beszállító-fejlesztési program keretösszegének csaknem hatszorosára emelésével, valamint az uniós források felhasználásával.
A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy Nagy Márton, a tárca minisztere három lépésben összegezte a tennivalókat. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. Szerinte a reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, azaz: tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Második lépésként helyre kell állítani a már említett belgazdasági termelést és beruházásokat. Harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen.
Vegyes előrejelzések
A hazai és a nemzetközi szervezetek előrejelzéseire is érdemes kitérni. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint 2024-ben 2,7 százalékos növekedés várható. A társaság felhívta a figyelmet arra, hogy a következő időszakban számos tényező befolyásolhatja Magyarország gazdasági teljesítményét. Így például az eurózóna lassú növekedése visszafogott mértékben, de támogathatja a exportteljesítményt. A dezinflációs folyamat fennmaradása pedig hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez. A lefelé mutató kockázatok közül az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság fennmaradása látszik legvalószínűbbnek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői jelenleg úgy számolnak, hogy Magyarország bruttó hazai terméke 3,1 százalékkal nő 2024-ben. Ez ugye elmarad a kormány négyszázalékos várakozásától, ám ez a legmagasabb a visegrádi országok sorában. Mindemellett több mint kétszer nagyobb az unió egészére jelzett másfél százaléknál. Nemrégiben a Fitch Ratings is közölte a számait. A nemzetközi hitelminősítő szakértői szerint az idei és a következő évben is hasonló mértékű, három százalék lehet éves átlagban a növekedés. Ettől még kevesebbel kalkulál az Európai Bizottság, amely 2,4 százalékot jelölt meg a prognózisában.
