A jövő hónapban lesz két éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nyugati szankciók eredeti céljáról azóta sok minden és annak az ellenkezője is elhangzott, a tény attól még tény marad: Brüsszel ettől a politikától remélte Moszkva térdre kényszerítését. Ez nem történt meg, ellenben globális kereskedelmi konfliktusok robbantak ki a háború és a szankciós intézkedések nyomán. Most, 2024 első hónapjában továbbra is ki lehet jelenteni: súlyos gazdasági következményekkel jár Európára nézve a leválás az orosz gázról.
Energiaellátás: magas az ár
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába nyugodtak meg a gáztőzsdék, az új egyensúlyi árszint továbbra is túl magas.
Olyannyira, hogy annak mértéke az energiaválság előtti kétszerese, az amerikai árak háromszorosa. Európa lavírozásához rekordalacsony fogyasztásra van szükség, amelyhez rekordmagas tárolói töltöttség is kell.
A szakértő szerint az energiaválság lényegében csapdahelyzetet teremtett. Ha ugyanis az árak által gúzsba kötött ipar valahogy magára talál, az növeli az energiaigényt, ami viszont felfelé hajtja az árakat és újabb béklyót jelent a gazdaságnak.
– A fogyasztás visszaesésének köszönhetően úgy tűnik, hogy Európa komolyabb ellátási probléma nélkül megússza az energiaválságot, ami jó hír. Rossz hír azonban, hogy a gazdasági károk eltakarítása még hátravan, és a gödörből nem lesz könnyű kimászni – ismertette az üzletágvezető.
Amerika már nyert
A helyzetnek nyertesei vannak, az egyik az Egyesült Államok. A tengerentúli nagyhatalom decemberre a világ legnagyobb cseppfolyósítottgáz-szállítójává vált. Az export több mint hatvan százaléka Európába érkezett. A kontinens a kieső orosz beszerzések miatt még úgy is jelentős mértékben rászorul a drágább és környezetszennyezőbb LNG-re, hogy az időjárás enyhe és az ipara gyengélkedik. Hortay Olivér szerint az amerikaiak térnyerése a jövőben is folytatódni fog. Az orosz–ukrán háború óta megkötött hosszú távú szerződések alapján néhány év múlva az Egyesült Államoknak nagyobb befolyása lesz az európai piacon, mint korábban az oroszoknak volt. Ezzel kapcsolatban lapunk korábban emlékeztetett a Financial Times cikkére, amelyben összegezték, hogy az Európai Unió egyes tagállamai és vállalatai mekkora ismert, hosszú távú szerződésállománnyal rendelkeznek az amerikai gázvállalatokkal. Hortay Olivér akkor úgy foglalta össze a gyűjtés tanulságát, hogy a már megkötött szerződések keretében leszállított gáz mennyisége 2030-ra jócskán meghaladja majd az évi százmilliárd köbmétert, ami várhatóan kiegészül még további hosszú távú szerződésekkel és azonnali beszerzésekkel is. Így tehát 2030-ra az Európai Unió csaknem annyi gázt vásárol majd Amerikából, mint amennyi az energiaválság előtt, vezetékes úton Oroszországból érkezett.
Ezzel párhuzamosan – az Európai Bizottság elvárásai és a jelenlegi piaci tendenciák alapján – az unió gázfogyasztása jelentősen csökken, azaz az amerikai gáz aránya várhatóan meghaladja majd a korábbi orosz arányt, így a függőség nagyobb lesz.
– Úgy tűnik tehát, hogy a szankciók elérték valódi céljukat. Még ha az európai polgároknak nem is egészen ezt ígérték – fogalmazott a Századvég üzletágvezetője.
