Így reagáltak az elemzők a gazdaság teljesítményére

Az idei év már lendületet hozhat, viszont a gazdaság hajtóereje megváltozhat.

– Éves bázison kismértékben, 0,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor negyedéves alapon az első becslés alapján stagnált a magyar gazdaság. Ez negatív meglepetést jelent, ugyanakkor kiemelendő, hogy az elemzők meglehetősen optimisták voltak az ipari és építőipari adatok alapján. Negyedéves alapon az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal esett vissza a német gazdasági problémák begyűrűződése nyomán, míg az építőipar teljesítménye 3,2 százalékkal zsugorodott. A mai adatok alapján ezt a kiskereskedelmi forgalom egyszázalékos növekedése, illetve a belföldi turizmus év végi élénkülése, kiegészülve a többi szolgáltatással, nem tudta ellensúlyozni – értékelt Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

Éves szinten a statisztikai hivatal a mezőgazdaságot, a humán-egészségügyi, a szociális ellátást, illetve az információ, kommunikáció ágazatokat emelte ki – főként ezen ágazatok voltak képesek növelni teljesítményüket. A mezőgazdaság esetében a 2022-es aszályos év után várható volt a megugrás, azonban ennek mértéke elmaradt az előzetesen várttól, a gazdák helyzetét pedig az alacsony árak is rontották. Ezzel szemben az ipar és az építőipar, valamint a kereskedelem rosszul teljesített éves bázison.

 

– Az építőipar esetében a továbbra is magas kamatkörnyezetet, az uniós források csúszását, az elhalasztott állami és önkormányzati beruházásokat, valamint a gazdasági bizonytalanságot kell kiemelni, amely csökkenti a beruházási hajlandóságot. A kereskedelem esetében a magas infláció miatti fogyasztásmérséklődés, valamint a megjelenő óvatossági motívum játszotta a legnagyobb szerepet a visszaesésben, ez utóbbi mértéke ugyan enyhült szeptembertől a reálbérek emelkedésével, azonban nem oldódott fel teljes mértékben – emlékeztetett a szakértő.

Molnár Dániel jelezte, hogy a tavaly éves gazdasági visszaesés után az idei évben érdemi felpattanást várnak. A növekedés mértéke három és négy százalék között lehet, kedvező esetben ez utóbbihoz közelebb. 

Viszont a gazdaság hajtóereje megváltozhat. A tavalyi évben felhasználási oldalról csak a nettó export mérsékelte a visszaesést, miközben idén a növekedés szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb lehet. A fő hajtóerőt idén a fogyasztás jelentheti, a magas foglalkoztatási szint, valamint a várhatóan két számjegyű nominális béremelkedés és az öt százalékra lassuló infláció nyomán hat százalék közelébe gyorsuló reálbér-emelkedés eredményeként.

– Pozitív lehet a hozzájárulása a beruházásoknak is, amelyet az állami programok, mint a Baross Gábor-hitelprogram, a jegybanki kamatcsökkentések, valamint az uniós források kihelyezése is támogathat. A fogyasztás és a beruházások felfutása miatt megjelenő importigény nyomán a nettó export növekedési hozzájárulása érdemben csökkenhet – magyarázta. Az elemző szerint jelentős kockázatok övezik ugyanakkor a növekedési kilátásokat, amelyek közül az egyik legfontosabb a német ipar és gazdaság lassulása. Mint legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a német gazdaság problémái a magyar gazdaságba is begyűrűznek, ahogy az az év végi ipari adatokban is látható volt. Kérdés továbbá, hogy a belső kereslet milyen ütemben áll helyre, tovább folytatódik-e az óvatossági motívum oldódása a reálbérek emelkedése nyomán, illetve hogyan reagálnak majd a vállalatok a megemelkedő keresletre.

– A beruházások esetében a kérdés a jegybanki alapkamat alakulása, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank kamatpolitikája, illetve az árfolyam alakulása – amelyet az uniós források helyzete befolyásol – milyen ütemű jegybanki kamatcsökkentést tesz lehetővé – tette hozzá Molnár Dániel.

– A magyar gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult. Míg a várakozások negyedéves alapon szolid, fél százalék körüli bővüléssel számoltak – tegyük hozzá, hogy az egyes elemzők között igen nagy szórással –, a gazdaság úgy negyedéves, mint éves alapon stagnált – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett: az ipar kedvezőtlen teljesítménye a havi termelési adatokból már ismert volt, ezt már a várakozások is tartalmazták. Ahol tehát meglepetés lehetett, azok leginkább a szolgáltatások. Ezek esetében vegyes kép rajzolódik ki: míg a kiskereskedelem hozzáadott értéke csökkent, addig az információ, kommunikáció, a szociális ágazat és az egészségügy növelte a hozzáadott értékét. A mezőgazdaság hozzáadott értéke a gyenge bázis miatt növekedni tudott – kérdés, hogy a bővülés mértéke elérte-e a várakozásokat.

– Felhasználási oldalon a havi kiskereskedelmi adatok alapján a fogyasztás bővülésére számítottunk, itt sem kizárt egy negatív meglepetés. Természetesen a beruházásoknál is érkezhetett a vártnál kedvezőtlenebb adat, bár a várakozás alapvetően itt sem volt kedvező, tekintettel az építőipari adatokra, illetve a jól ismert tényezőkre (kamatkörnyezet, uniós források, bizonytalanság, forráshiány). Ugyanakkor a nemzetközi turizmus becslésünk szerint felfelé húzhatta a gazdasági növekedést – magyarázta a szakértő. Szerinte továbbra is fékezheti a bővülést az alacsony belső kereslet, amiben most már inkább a háztartások óvatossági motívumának van szerepe, de a külső kereslet sem alakul kedvezően – a negyedik negyedévben az Európai Unió gazdasága is stagnált, hasonlóan a magyarhoz.

 

Regős Gábor szólt arról is, hogy a gyenge negyedik negyedéves teljesítménnyel a 2023-as recesszió is nagyobb lett a vártnál, a nyers adatok szerint 0,9 százalék. Ebben szerepe volt annak is, hogy a statisztikai hivatal az előző negyedévek negyedéves alapú növekedését is minimálisan, 0,1-0,1 százalékponttal lefelé korrigálta. A 0,9 százalékos recesszió azt is jelenti, hogy nem meglepetés, hogy a költségvetés bevételi oldala is kedvezőtlenebbül alakult az előzetesen tervezettnél, hiszen az alacsonyabb növekedéshez alacsonyabb adóbevételek társulnak.

– A kedvezőtlen negyedik negyedéves GDP-adat több következménnyel is járhat. Áthúzódó hatása miatt a 2024-es növekedésre is kedvezőtlen hatást gyakorol, bár az uniós források egy részének beérkezése és a reálkeresetek várható növekedése miatt a három százalék körüli, kismértékben talán e fölötti növekedés továbbra sem tűnik elképzelhetetlennek, a legnagyobb kockázatot talán a háztartások óvatossága mellett a külső kereslet jelenti – ismertette. Regős Gábor szerint a mai GDP-adat alapján ugyanakkor már kevésbé tűnik meglepőnek a januári inflációs adat: a gyenge negyedik negyedéves mutató gyenge keresletet jelez a gazdaságban, amelynek nyomán a vállalkozások kevésbé mertek átárazni, így ez segíti az infláció letörésének folytatását. Ugyanakkor a vártnál rosszabb adat kedvezőtlenül hathat az ország kockázati megítélésére, amely a forint árfolyamát kedvezőtlen irányba befolyásolhatja. 

– Ennek nyomán a jegybanknak továbbra is óvatosnak kell lennie, miközben a gazdaság erősítése az alacsonyabb kamatokat tenné szükségessé. Ugyanakkor az alacsonyabb kamatok ellen szólhat a tegnapi amerikai inflációs adat, amely a tengeren túli kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozásokat hűtötte – tette hozzá a közgazdász.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Újvári Sándor)