A tőkevonzás fenntartása alapvető feladat lesz

Egerben folytatódott a Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes elnevezésű konferenciasorozat, amelynek szervezői a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a Széchenyi-kártya kibocsátója, a KAVOSZ Zrt. Az ingyenes szakmai rendezvény célja, hogy átfogó képet adjon a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat.

Parragh László, az MKIK elnöke Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Az április 17. és május 29. között lezajló, a Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes elnevezésű, több várost érintő országos gazdasági rendezvénysorozat mostani állomása Eger volt. Juhász Attila Simon, a Heves vármegyei közgyűlés elnöke a konferencia nyitóbeszédében elmondta, a 2021–2027-es időszak tervezésekor azt a célt tűzte ki a vármegyét irányító szervezet, hogy minél erősebb kapcsolatot ápoljanak a vállalkozásokkal, és ennek megfelelően tágítsák a mozgásterüket. Nyilvánvalóan Eger bír a régióban a legerősebb tőkevonzó képességgel, de az is jól látszik, hogy a város körül is erős a vállalkozási tevékenység. Éppen ezért megyei szinten a döntéshozók, a vállalati vezetők tanácsaira támaszkodva igyekeznek ezt az agglomerációs körzetet tágítani és ipari parkokat létrehozni, amelyek segítséget jelentenek a helyi vállalkozásoknak.

Nagy Ádám helyettes államtitkár 
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Parragh László, az MKIK elnöke előadásában kiemelte, hogy a világ gyorsan változik, és ezzel a vállalkozásoknak is lépést kell tartani. Az MKIK-nak több olyan programja is van, amely képes segíteni a vállalkozások tudásalapú felzárkózását. A cégeknek meg kell ismerkedniük például a mesterséges intelligencia használatával és alkalmazásával. 

Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy a változó gazdasági környezetben ma nem az a fontos, hogy egy vállalkozás tud-e fél százalékkal többet keresni, hanem az, hogy van-e biztonságos gazdasági környezet. Érdemes megnézni, mi van Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ehhez képest a magyar gazdaság stabil és kiszámítható.

Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár az elmúlt két évtizedben tapasztalat válságokkal indított. Mint mondta, a 2008-as pénzügyi válság egészen más volt, mint a Covid-járvány vagy az orosz–ukrán háború. Előbbi a gazdaság finanszírozását, utóbbi konkrétan az életünket fenyegette. Ám a jelek szerint a magyar gazdaság képes volt átlépni a krízisen, volt stabil gazdasági és pénzügyi hátterünk. 

– A becsléseink szerint – mondta – az EU és a magyar GDP is komoly pozitív irányt vesz a következő években. 2024-ben 2,5 százalék növekedést tervez a kormány, míg 2025-ben visszatalálunk a 4-5 százalék növekedés környékére. Ehhez azonban vannak feladatok, így például a munkaerőpiac további javítása, a termelékenység fokozása, a versenyképesség erősítése, a beruházások (tőkevonzás) fenntartása.

A változásokat jelzi az is, hogy ma már nem csak a nyugati, hanem a keleti vállalatok is komolyan érdeklődnek a magyar lehetőségek iránt. Ennek megfelelően a magyar befektetési mutatók kiemelkedőnek számítanak a térségben, és ezzel világos jövőképet kínálnak a gazdasági döntéshozók számára. Ebben a jövőképben szerepel a technológiai fejlődés átültetése a gazdaságba. Ez egyfajta újraiparosítást jelent, amiben benne foglaltatik a fenntarthatósági fejlesztések megvalósítása és természetesen a zöldátállás.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy hitel nélkül nincs gazdasági növekedés, kedvezményes hitel nélkül pedig ma kitermelhetetlenek a kamatok. Éppen ezért mindennél nagyobb szükség van a támogatott hitelekre. Ezek a teljes finanszírozási piac mintegy felét adják, a KAVOSZ a Széchenyi-kártyával pedig a legnagyobb szereplője a támogatott hitelpiacnak. Mint mondta, annyira erős ez a konstrukció, hogy bizonyos szektorokat, mint a például a turizmus, pont ez a termék mentett meg.

Krisán László elmondta, hogy a következő időszakban is az a cél, hogy a Széchenyi-kártya kedvezményesebb feltételeket biztosítson, mint a piaci hitelezés, és reményei szerint a hamarosan újabb kormányzati támogatásról tudnak majd beszámolni.

Tóth Róbert, a KAVOSZ E-Green Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a cég arra alakult meg, hogy a következő években képes legyen a kis- és középvállalkozásoknak elmagyarázni, hogy pontosan mit az ESG, miért van rá szükség, milyen pillérei vannak és milyen feladatokat ró a rendszer indulása a kkv-kra. Természetesen a finanszírozás oldalon képes lesz segítséget nyújtani a cég, hiszen az átállások, a fejlesztések mind pénzbe kerülnek majd. 

A beszállítói láncok átvizsgálása komoly feladat és nyilvánvalóan a nagyvállalatok ESG-rendszereihez kell majd illeszkednie a kkv-knak is, tehát egyértelmű, hogy ezzel lesz feladata a vállalkozásoknak is.

Herbály István, MKIK Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégium elnöke szerint a vállalkozások a fejlesztéseket gyakran összekeverik az innovációval. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának van vállalkozásfejlesztési és innovációs programja, amelynek a célja, hogy pontos képet adjon a vállalkozásoknak, mi tekinthető innovációnak és mi fejlesztésnek. Ez egyáltalán nem mindegy a pályázatokon való részvétel pillanatában. Illetve az is fontos, hogy az MKIK be tudja csatornázni a pályázatokba a potenciális vállalkozásokat.

Juhász Attila Simon, Heves vármegye közgyűlésének elnöke 
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Velkei Szabolcs a Machine Intelligence Zrt.-től a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt. Mint mondta, legalább kétszer már megváltást ígértek az MI használatával, ez most minimum a harmadik megváltási folyamat, ugyanakkor ma már sokkal előrébb tartunk, mint néhány évtizede. Sok minden változott. Ma már a mesterséges intelligencia alkalmazásával képesek vagyunk tanítani (saját és hozzáférhető adatbázisok alapján) gépeket – ez a deep learning. Itt a legfontosabb, hogy a vállalatban keletkező adatokat képesek legyünk menedzselni. Ez a legnagyobb élőmunkát igénylő feladat. Ugyanakkor a megfelelő adatmenedzseléssel az MI képes lesz megmondani, hogy a következő nap képes lesz-e a működésre a termelő gép vagy nem – időt és pénzt spórolva az előrejelzésekkel. 

Ráadásul a deep learning képes lesz belenyúlni az emberi döntési folyamatokba és javítja azokat, vagy jelzi, hogy hibásak. 

Mindennek az alapja persze az adat. Hatalmas mennyiségű információra van szüksége az MI-nek a tanuláshoz, így a deep lerning rendszerek felállításához szükséges megoldásokhoz definiálni kell a vállalatok termékét és meg kell határozni, hogy melyek azok az alapadatok, amelyek szükségesen az MI fejlődéséhez. Ehhez több cég ad megoldásokat. Ott, illetve azoknál a munkafolyamatoknál érdemes alkalmazni az ilyen rendszereket, ahol kevés a munkaerő, vagy nem tudjuk mi magunk olcsón elvégezni a munkát. Viszonylag komoly költségekkel jár, de tervezhető és állandó a költségszerkezet, illetve komoly megtakarítással jár, amely haszonként jelentkezik a vállalkozásban.