2) A beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak: ezt jelzi, hogy kirobbanóan kezdte az idei évet az építőipar, az első két hónapban 9,5 százalékos növekedést érve el, ami negyedéves és éves alapon is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
3) A munkaerő-tartalék aktivizálódik, egyre több korábban inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon: a 15–64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktívak száma közel hatvanezer fővel bővült, ennek köszönhetően az aktivitási arány egy év alatt 77,5 százalékról 78,4 százalékra emelkedett.
4) A hitelezés élénkülésére utal, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott új hitelek szerződéses összege is két számjegyű bővülést mutatott 2024 első két hónapjában.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mindezeken túlmutatóan megállapította, hogy a magasabb növekedési fokozat eléréséhez ötödik tényezőként, a magyar export magas dinamikáját fenn kell tartani. Ezt azonban hátráltatja a háború és a külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya.
Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz.
Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára – erősítette meg friss Facebook-videójában Varga Mihály pénzügyminiszter is.
A korábbi, végleges adatok szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok alapján 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!