A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján. A tájékoztatás szerint
Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült. A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése – közölte a KSH.
Idén újraindul a gazdaság – kommentálta a friss adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. Ahogy írják, a kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést. Ez a szándék határozta meg a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit és ez tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is.
Kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett.
Éves alapon – az eddig megjelent adatok alapján – a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés.
A gazdasági adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása.
1) A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák két számjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.
2) A beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak: ezt jelzi, hogy kirobbanóan kezdte az idei évet az építőipar, az első két hónapban 9,5 százalékos növekedést érve el, ami negyedéves és éves alapon is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
3) A munkaerő-tartalék aktivizálódik, egyre több korábban inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon: a 15–64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktívak száma közel hatvanezer fővel bővült, ennek köszönhetően az aktivitási arány egy év alatt 77,5 százalékról 78,4 százalékra emelkedett.
4) A hitelezés élénkülésére utal, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott új hitelek szerződéses összege is két számjegyű bővülést mutatott 2024 első két hónapjában.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mindezeken túlmutatóan megállapította, hogy a magasabb növekedési fokozat eléréséhez ötödik tényezőként, a magyar export magas dinamikáját fenn kell tartani. Ezt azonban hátráltatja a háború és a külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya.
Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz.
Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára – erősítette meg friss Facebook-videójában Varga Mihály pénzügyminiszter is.
A korábbi, végleges adatok szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok alapján 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott.
A bruttó hazai termék 2023-ban a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.
