Lépések, melyek elősegítették az adócsökkentéseket

Több lépést tett a kormány az elmúlt években annak érdekében, hogy erősödjön az adófizetési morál, valamint egyre kevesebben kerüljék meg a közterhek befizetését. Ezekre a legfrissebb konvergenciaprogram is felhívja a figyelmet. Ahogy arra is, miszerint Magyarország jövőre készítteti el az átfogó értékelést az adóelkerülés elleni eszközök hatékonyságáról egy független szolgáltatóval.

2024. 05. 22. 5:05
Az online pénztárgépek bevezetése is eredményesnek bizonyult Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Külön fejezetet szentel a kormány 2028-ig szóló konvergenciaprogramja az adóelkerülés csökkentésére hozott intézkedéseknek. A dokumentum rámutat arra, hogy az „adóeljárás területének kiemelten fontos célja az adómorál erősítése, az adózók és az adóhatóság kapcsolatának javítása, az együttműködés, az önkéntes jogkövetés ösztönzése”. Mindezek érdekében az elmúlt években átalakította a kormány az adóhatóságot, és több olyan intézkedés valósított meg, amely erősítette a szervezet szolgáltató jellegét, és támogatta az ügyfélközpontúvá válását.

Az első lépésnek az eSZJA rendszer bevezetése tekinthető, amelynek segítségével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már több mint ötmillió magánszemélynek készíti el az adóbevallás-tervezetét. 

Ezzel lényegében az adózók többségénél átvállalja a hivatal a személyi jövedelemadó bevallásával járó adminisztrációs terheket. A NAV 2019-ben az egyéni vállalkozóknak első alkalommal készítette el a bevallástervezetet, és a viszonylag jól definiálható kört érintő jövedéki adó kapcsán is elérhetővé vált ez a lehetőség.

Az eSZJA rendszer bevezetésével megszerzett tapasztalatok és a különböző adatszolgáltatások fokozatos integrációjával az adóhatóság egyre szélesebb körben és több adónem esetében képessé válhat a bevallások elkészítésére. Ennek megfelelően, az online számla adatszolgáltatás kiterjesztésével 2024-től elindult az áfa-bevallás-tervezetek adóhatóság általi kiajánlása (e-áfa).

„A rendszer számos funkcióval segíti az adózókat az adókötelezettségük elektronikus és pontos teljesítésében, csökkenti az adminisztrációt, és kiszolgálja az adózói ügyviteli rendszerek adatigényét” – írja a dokumentum. 

Mindezek mellett további rövid távú kormányzati célkitűzés a papíralapú nyugtaadás alkalmazásának minimalizálását célzó elektronikus nyugtaadásra való áttérés (e-nyugta), ami együtt jár a nyugtaadat-szolgáltatás bevezetésével és az online pénztárgéprendszer megújításával.

Az elemzés kiemeli, hogy Magyarország továbbra is elkötelezetten részt vesz az agresszív adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben. Az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelve előírásainak megfelelően hazánk 2018-ban módosította az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat, 2019-től pedig irányelvben előírt kamatlevonhatósági korlát szabályát is bevezette. Ezt követően az irányelv többi rendelkezését is átvettük. 

Magyarország aktív résztvevője a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) koordinálása mellett zajló munkafolyamatnak, és az ehhez kapcsolódó uniós jogalkotásnak is. Ezek célja a nemzetközi adózás megreformálása. Ennek részeként 2022 decemberében az Európai Unióban Magyarország támogatásával elfogadták a globális minimumadó irányelvét, amelyet hazánk 2023 során ültetett át a jogrendszerbe. Ennek alkalmazása biztosítja, hogy a 750 millió euró konszolidált éves árbevételt elérő vállalkozások tényleges adóterhelése elérje a 15 százalékot. Hazánk esetében azonban mindez úgy valósult meg, hogy nem vetette vissza az adórendszerünk versenyelőnyét.

Magyarország a fenti intézkedések bevezetésén túl vállalta, hogy 2025-ben átfogó értékelést készít a megvalósított adóelkerülés elleni eszközök hatékonyságáról egy független szolgáltatóval.

 

Szűkül az áfarés

A gazdaságfehérítés területén elért eredményeket mutatja az úgynevezett áfarés alakulása is. Az áfarés a makrogazdasági mutatók alapján számolt elméleti, valamint a tényleges áfabevétel különbsége. Az Európai Bizottság becslése korábban azt mutatta, hogy amíg a magyar áfarés szintje 2010-ben 22,3 százalékot ért el, addig ez a mérték 2021-re 4,4 százalékra apadt. Varga Mihály pénzügyminiszter ennek kapcsán nyilatkozta korábban, hogy ezzel az eredménnyel lehetett megfelezni a személyi jövedelemadót, ahogy ez tette lehetővé a járulékcsökkentést is. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.