– A kormány célja, hogy Magyarországon a napelemes erőművi kapacitás 2030-ra elérje a 12 gigawattot, és így ne csak autógyártó nagyhatalom legyen, hanem a zöldenergia tárolásában is az élen járjon – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter kedden Budakalászon, a Zöldmegoldások a CYEB csoporttól című konferencián.
A tárcavezető megnyitó beszédében kiemelte: a magyar kormány úgy döntött, hogy a most uralkodó green dependent (zöld függő) gondolkodással szemben megpróbálja a saját konzervatív zöldenergiapolitikáját kialakítani. Ennek elmondása szerint két pillére van. Az egyik a nukleáris energia termelése, amelynek érdekében meghosszabbítják húsz évvel a Paks I atomerőmű üzemidejét, így az erőmű stabilan termelheti továbbra is a maga kétezer megawatt energiáját. Mellette épül a Paks II atomerőmű, amely 2400 megawattos kapacitással fog rendelkezni. Ez a két erőmű megadja a magyarországi áramellátás stabilitását.
Magyarország elérte, hogy a napelemes termelés kapacitása már 6,3 gigawatt. Az ország áramszükséglete adott pillanatban 4,5 és 7,4 gigawatt között van, átlagban hat gigawatt. Vagyis a napelemek adott időszakokban képesek megtermelni az egész ország ellátásához szükséges áramot.
Kiemelte: egyre többször történik meg az, amire korábban nem volt példa, hogy az ország viszonylag tartósan képes áramexportra. Ez azonban új kihívást is jelent, szükségessé teszi, hogy a megtermelt energiát el is lehessen raktározni, ezért kellenek energiatárolók. A távirati iroda szerint kitért arra, hogy jelenleg a szűk tárolási kapacitások miatt nagyon változó az áram ára.
– Még az is előfordul, hogy a termelő fizet annak, aki felveszi tőle a fölösleget. A lakosságot azonban nem lehet ilyen áringadozásoknak kitenni, ezért is kell a rezsivédelem – mondta a tárcavezető.
Vitályos Eszter kormányszóvivő, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője is, azt mondta: az elmúlt évek másról sem szóltak, csak arról, hogy a kormány hogyan tudja a magyar családoknak biztosítani a megfelelő mennyiségű energiát. – A kormány tíz évvel ezelőtt azért vezette be a rezsicsökkentést, mert a magyar emberek alapvető szükségleteinek ellátása nem lehet semmiféle kitettség áldozata. Az orosz–ukrán háború elhúzódása és brüsszeli szankciós politika miatt ez a kitettség fokozatosan növekszik, amit minden magyar ember a bőrén érez – tette hozzá a kormányszóvivő.
